1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - A népszámlálás programja

I A sor- és tartalékos katonai szolgálatot teljesítők összeírása szolgálati helyeiken, a bünte­tés-végrehajtási intézetekben fogva tartott személyek összeírása pedig a büntetés-végrehajtási intézetekben 1989 novemberében zajlott. Az összeírást kiképzett számlálóbiztosok végezték az összeírandó személyek kikérdezésével. A számlálóbiztos mindenkiről csak az alapösszeírás sze­mélyi kérdőívét töltötte ki az állandó, és ha volt, az ideiglenes lakcímre is. A kérdőív foglalko­zásra és munkáltatóra vonatkozó kérdéseinél a sorkatonáknál a bevonulás, a büntetés­végrehajtási intézetben lévőknél pedig a fogva tartás előtti utolsó állapotot, ha dolgoztak az utol­só foglalkozást és munkáltatót vették figyelembe. Az előre kitöltött kérdőíveket december végé­ig küldték meg a lakcím szerint illetékes tanács népszámlálási felelősének, aki a lakcím alapján besorolta azokat a megfelelő számlálókörzetbe, majd eljuttatta az adott számlálókörzetben összeírást végző számlálóbiztosnak. A számlálóbiztos feladata ezek után a kérdőívnek a meg­adott lakásban lakó személyek kérdőívei közé sorolása volt. Ha az összeírt személy lakcíme sze­rint a reprezentatív felvételbe került, a számlálóbiztos a lakásban lakó hozzátartozóktól kérdezte meg a hiányzó adatokat. Amennyiben ez nem járt sikerrel, csak az alapkérdőív maradt kitöltve, de ez még mindig több adattal szolgált, mint ha a személy az előzetes összeírás hiányában kimarad, vagy az összeírás csak az ÁNH adatbázisában szereplő személyi adatokra korlá­tozódik. 1 A külszolgálaton lévő személyek és velük együtt kinntartózkodó családtagjaik összeírása a Külügyminisztérium külképviseleti szerveinek közreműködésével történt. A külképviseleti szervek segítségét kértük továbbá a munkavégzés, tanulás céljából külföldön tartózkodó szemé­lyek összeírásában is. Az összeírás ezekben az esetekben is az alapadat-felvétel kérdőívein tör­tént, önki töltéssel. A külföldön összeírt személyek Magyarországon lévő állandó lakásáról a La­káskérdőív kitöltésre került, azért, hogy az esetlegesen lezárt lakás adatai is rendelkezésünkre álljanak. A kérdőíveket a Külügyminisztérium közreműködésével már 1989 szeptemberében szétküldtük, hogy az összeírás megkezdése, de legkésőbb annak befejezése előtt kitöltve vissza­érkezzenek. A számlálóbiztosok munkájának megkönnyítése érdekében azokról a magyar állam tulaj­donában lévő lakásokról, amelyekben az összeírás körébe nem tartozó személyek laktak, a Kül­ügyminisztérium segítségével előre kitöltöttük a lakáskérdőíveket, és az előzőekben leírtak sze­rint jutattuk el a számlálóbiztosokhoz. Ezzel a Magyarországon tartózkodó diplomaták nyugal­mát igyekeztünk biztosítani. Népességkategória (állandó és lakónépesség) Az 1990. évi népszámlálás előkészítése során el kellett dönteni, hogy a jelenlevő, az ál­landó vagy a lakónépesség (a meghatározásokat lásd a „A fogalmak magyarázata" című fejezet­ben) legyen-e az elkövetkezendő népszámlálás alapja. A jelenlevő népesség kimutatását elvetet­tük, mivel az visszalépés lett volna az 1980. évi népszámláláshoz képest. Az ENSZ-ajánlások szerint minden ország népessége számát hagyományainak megfelelő­en állíthatja össze és közölheti, de alapelv, hogy valamennyi gazdaságilag aktív személyt ott vegyen számba, ahol az eszmei időpontban dolgozik, kivéve azokat, akik naponta más telepü­lésre utaznak munkavégzés céljából, de még ugyanaznap haza is térnek (naponta ingázók). En­nek a követelménynek a népszámlálási program eleget tett, kiegészítve azzal, hogy nemcsak a gazdaságilag aktív személyeket vette számba az adott településen, hanem a tanulás céljából ott tartózkodó személyeket is, akik tanulmányaik jellegétől függően általában hosszabb ideig tartóz­kodnak az adott településen. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom