1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

FÜGGELÉK - Az adatfelvétel és az adatfeldolgozás nyomtatványai, utasításai, segédletei

ÚTMUTATÓ a Lakáskérdőív és a Személyi kérdőív kitöltéséhez Az alábbiakban csak azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, amelyek megválaszolásához — véleményünk szerint — szükség lehet kiegészítő magyarázatra. Amennyiben a kérdőívek vagy egyes kérdőpontok kitöltése — az Útmutatóban leírtakat is figyelembe véve — problémát okoz, kérjük, forduljon segítségért a számlálóbiztoshoz. LAKÁSKÉRDÖÍV l/e kérdés (a táblázat utolsó oszlopa): "tulajdonos" választ kell beírni haszonélvezők esetében is. A tulajdonoshoz fűződő rokonsági kapcsolat csak akkor jegyezhető be, ha a lakásban lakó személy lakbért nem fizet. Lakbér fizetése esetén "főbérlő", "bérlőtárs", "társbérlő" (illetve a hozzá fűződő rokonsági kapcsolat) vagy "albérlő", "ágybérlő" választ kell adni. A szolgálati lakók és a teljes lakást magánszemélytől bérlők lakáshasználati jogcíme minden esetben "főbérlő". 2. kérdés: A csoportházban (pl. sorház, láncház) lakók a "családi ház jellegű épületben" választ húzzák alá. A négy- vagy többlakásos, közös tulajdonban álló épületben lévő lakások lakói a "társasházi vagy öröklakás" választ jelöljék meg akkor is, ha nem készült társasházi alapító okirat. Az átmeneti lakások esetén a helyes válasz: "vállalati bérlakás", "szolgálati lakás". 10. kérdés: A szobákhoz a legalább 4 m^-es, ajtóval, ablakkal rendelkező, szobaként használható helyiségeket kell beírni (pl. nappalit, hálószobát, gyerekszobát, ebédlőt). Az ablakkal is rendelkező hallt, étkezőt, valamint a rendelőnek, várónak, irodának stb. használt szobajellegú helyiségeket szintén szobaként kell bejegyezni. A szobák és a konyhák alapterülettől függő besorolásakor az ott található beépített szekrények és az ajtó nélkül csatlakozó helyiségek (pl. hálófülke, étkezőrész) alapterületét is figyelembe kell venni. Az egyetlen helyiségből álló lakásban lakók ezt a helyiséget alapterületétől függően a szobák között tüntessék fel. 11. kérd&: Az a/ alkérdésben a 10. kérdésnél bejegyzett szobák alapterületét kell egyenként megadni, nr-re kerekítve. A WC-helyiséget csak akkor kell beírni, ha a WC önálló helyiségben van. A c/ alkérdésnél a lakás alapterületéhez nem számítható helyiségek számát akkor is be kell írni, ha nem a lakással azonos épületben vannak. 12. kérdés: Lakott egyéb lakóegység a helyes válasz azok esetében, akik kunyhóban, uszályon, lakókocsiban, putriban vagy lakássá át nem alakított üzletben, műhelyben, raktárban, irodában laknak. 14. kérdés: Többféle fűtőanyag használata esetén a leggyakrabban használtat kérjük aláhúzni. 16. kérdés: Kérjük, minden alkérdésnél jelölje a választ, akkor is, ha nemleges. 17. kérdés: A lakásfelszerelési tárgyak közé tartoznak: vízmelegítő berendezések, tűzhely, beépített szekrények, fürdőkád, mosogató, WC, fűtőkészülékek. A 18. és a 19. kérdésre a lakásban lakó első és — ha van — második család válaszoljon. 18. kérdés: A kérdést az eredeti (beköltözéskori) állapotra vonatkozóan kell megválaszolni. (Tehát pl. ha valaki házastársával szüleihez költözött és időközben a szülők meghaltak vagy elköltöztek, a "szülőkkel, rokonokkal lakik" választ kell aláhúzni. Ha azonban a szülők lakásába való beköltözéskor a szülők már nem laktak ott, az "örökölte vagy átengedték" a helyes válasz.) "Vásárolta" a helyes válasz az öröklakások cseréje esetén és akkor is, ha valaki tanácsi bérlakását cserélte öröklakásra. A "tanácsi kiutalású OTP vagy szövetkezeti lakás" választ kell aláhúzni azoknak is, akik számára a lakás vevőkijelölési jogát munkahelyük vásárolta meg. A "lakáscsere" választ csak azok adhatják, akik előző (bármilyen jogcímű) lakásukat tanácsi bérlakásra cserélték. SZEMÉLYI KÉRDŐÍV 6. kérdés: Az ún. különváltan élő személy, akinek házasságát jogerőre emelkedett bírói ítélet nem bontotta fel, házas családi állapotú. Az a férfi vagy nő, akinek a volt házastársa a válás kimondása után halt meg, nem özvegynek, hanem elváltnak tekintendő. 13. kérdés: Minden esetben be kell jegyezni az általános (elemi), illetve a polgári iskolában elvégzett legmagasabb osztályszámot, a további válaszlehetőségek közül pedig meg kell jelölni minden, az iskolarendszerű oktatás keretében szerzett befejezett végzettséget. Befejezett végzettségnek kell tekinteni: — a szakmunkásképző (tanonc-) iskola nappali tagozatán szerzett szakmunkás-bizonyítványt; — a szakiskola nappali tagozatán szerzett oklevelet; — a gimnáziumban vagy más középiskolában szerzett érettségi, képesítő bizonyítványt, továbbá az 1974-1986 között kiállított középiskolai végbizonyítványt; — az egyetemen, a főiskolán és más felsőfokú iskolában szerzett diplomát, oklevelet, bizonyítványt. A kérdés megválaszolásánál nem vehető figyelembe a tanfolyam elvégzésével, illetve a szakmunkásképző vagy szakiskola esti (munka melletti) tagozatán szerzett végzettség, továbbá a diploma után tett szakvizsga (szakorvosi, szakmérnöki, bírói stb.) sem. A marxizmus-leninizmus esti egyetemi végzettségek közül csak az 1958-1982 között elvégzett szakosító tagozatok vehetők figyelembe, amit a "nem egyetemi szintű felsőfokú iskolai oklevél" válaszrész aláhúzásával kell jelölni. A már megszűnt Országos Színművészeti Akadémia, Rendőrtiszti Akadémia, Tanácsakadémia, Zeneakadémia szakiskolának tekintendő. A 14-19. kérdés megválaszolásához elöljáróban néhány fogalom általunk használt meghatározását ismertet jük: önálló, illetve szabadfoglalkozású az a személy, aki főfoglalkozásban egyénileg gazdálkodik (növénytermesztő, állattenyésztő, méhész stb.); iparigazolvánnyal vagy működési engedéllyel kisiparosként, kiskereskedőként, magánfuvarozóként, szolgáltató iparosként dolgozik; ipari, kereskedelmi vagy szolgáltató egységet bérel; "szerződéses rendszer"-ben üzemeltetett részleg vezetője; magánszemélyek által létesített gazdasági szervezet (gmk, közkereseti társaság, ügyvédi vagy oktatói munkaközösség, polgári jogi társaság stb.) tagja; szellemi tevékenységet munkaviszony, illetve alkotóközösségi tagság nélkül folytat. Segítő családtag az a személy, aki a család vagy a háztartás valamely tagjának műhelyében, üzletében, vállalkozásában, gazdaságában, illetve mezőgazdasági szövetkezeti dolgozó háztáji gazdaságában vagy a közös gazdaságban munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony létesítése, illetve ipar- vagy működési engedély nélkül rendszeresen dolgozik. Első ízben elhelyezkedni kívánó az a személy, aki tanulmányai befejezése után még nem folytatott kereső tevékenységet, de szándékában áll elhelyezkedni vagy vállalkozást létesíteni, és ennek érdekében — pl. munkaközvetítő, személyes ismerősök, újsághirdetés útján — már megfelelő lépéseket is tett. Állást kereső munkanélküli az a személy, aki kereső tevékenységet már folytatott, de jelenleg nincs munkája és el akar helyezkedni, vagy vállalkozást kíván létesíteni, és ennek érdekében — pl. munkaközvetítő, személyes ismerősök, újsághirdetés útján — már megfelelő lépéseket is tett. Egyéb eltartottak a bölcsődébe, óvodába, iskolába nem járó 14 éves és fiatalabb gyermekek; a 15 éves és idősebb személyek közül a háztartásbeliek; a sor- (előfelvételis) vagy tartalékos katonai szolgálatot teljesítő, valamint fogvatartott személyek, ha bevonulásuk, illetve büntetésvégrehajtási intézetbe kerülésük, előzetes letartóztatásuk előtt kereső tevékenységet nem folytattak; a mezőgazdasági segítő családtagok, ha 1989-ben 90 napnál kevesebb ideig dolgoztak. 14. kérdés: Dolgozónak, azaz (aktív) kereső tevékenységet folytatónak számít — s ennek megfelelően kérjük, hogy az "igen" választ húzza alá — a gyeden és a gyesen lévő, valamint a saját jogú nyugdíj mellett foglalkoztatottak kivételével minden olyan személy, aki — az 1989. év utolsó hetében alkalmazásban, bedolgozói jogviszonyban állt, főfoglalkozású szövetkezeti, szakszövetkezeti tag, illetve önálló, szabadfoglalkozású volt, vagy nem mezőgazdasági jellegű munkában segítő családtagként tevékenykedett, függetlenül attól, hogy az év utol-