1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 27. Demográfiai adatok II. kötet (1993)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

- azok, akik az iskolarendszerbe tartozó alap-, közép-, illetve felsőfokú oktatási intézmények valamelyikének nappali tagozatán folytatják tanulmányaikat, függetlenül attól, hogy részesülnek-e ösztöndíjban, vagy - mint szakmunkástanulók - szakmunkásbérezésben. - az egyéb eltartottak (a 15 éves és idősebb, az előbbi csoportok egyikébe sem tartozó eltartottak, mint pl. a háztartásbeliek, valamint azok a mezőgazdasági segítő családtagok, akik 1989-ben 90 napnál kevesebbet dolgoztak). GAZDASÁGI ÁG A táblázatokban szereplő "gazdasági ág" megnevezés a jelenleg használatos "nemzetgazdasági ág" megnevezésnek felel meg. Az egyes gazdasági ágakba a besorolás a következők szerint történt: a1 Az aktív keresők többségét kitevő alkalmazásban állók és szövetkezeti tagok egyéni foglalkozásukra való tekintet nélkül abba a gazdasági ágba kerültek, amelybe a munkáltató vállalat, szövetkezet, intézmény stb. a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere szerint, főtevékenysége alapján tartozott. Néhány esetben, mint pl. az igazgatási, egészségügyi, oktatási stb. intézményekben foglalkoztatottaknál, nem a munkáltató, hanem a munkahely döntötte el az ágazati besorolást.(Pl., ha az orvosok munkáltatójaként tanács volt megjelölve, munkahelyként viszont kórház vagy rendelőintézet, besorolásuk az utóbbiak alapján történt.) b/ Az önállók, szabadfoglalkozásúak besorolását az egyéni foglalkozás határozta meg (pl. az önálló kőműves az építőiparba, az önálló kereskedő a kereskedelembe került). c/ A Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében el nem helyezhető személyek közül: a külföldi munkáltatók Magyarországon dolgozó alkalmazottai, a külföldön dolgozó magyarok, az alkalmi munkások, a napszámosok együttesen a "Közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatások" gazdasági ágban szerepelnek. FOGLALKOZÁS Foglalkozás az a tevékenység, amelyet az aktív kereső az eszmei időpontban rendszeresen, megélhetése fő forrásaként folytat. A személyek a bevallott foglalkozás jellege alapján kerültek - általában iskolai végzettségtől, beosztástól és munkáltatótól függetlenül - a foglalkozási csoportok, majd főcsoportok valamelyikébe. 264