1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 27. Demográfiai adatok II. kötet (1993)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

ANYANYELVEN KÍVÜL BESZÉLT NYELV Az az élő" nyelv, amelyen a személy az anyanyelvén kívül másokat megérteni és magát megértetni képes. A népszámlálásnál az anyanyelven kívül további három nyelv ismeretének bevallására volt lehetőség. Ennek megfelelően a nyelvismeretet kimutató táblázatokban az összeírt személy annyiszor szerepel, ahány nyelvet megjelölt. Az adott nyelven beszélők számából a nyelvet anyanyelven kívül beszélőkét levonva az illető anyanyelvűek számát kapjuk. Kivételt képeznek az összevontan, csoportonként közölt nyelvek. Ilyen pl. a német nyelv is, ahol a feldolgozás során lehetőség volt az alsószász, sváb, bajor stb. nyelveknek, nyelvjárásoknak anyanyelvként, illetve anyanyelvén kívül beszélt nyelvként való számbavételére is. Ugyanez a lehetőség adódott - számos más eset mellett - a horvát, bunyevác, sokác nyelven beszélőknél is. A beszélt nyelveket a táblázatok a nyelvtudomány által elfogadott nyelvcsaládok, nyelvcsoportok szerint részletezik. Az egyes nyelvek csak akkor kerültek külön kiemelésre, ha azt Magyarországon nagyobb számban beszélik. Az élő nyelvek mellett a táblázatok tartalmazznak a holt és a mesterséges nyelvekre vonatkozó adatokat is. ISKOLAI VÉGZETTSÉG A népesség iskolázottságának megállapítása az iskolarendszerű oktatás keretében szerzett legmagasabb végzettség alapján történt. Az általános iskolát végzettek a legmagasabb elvégzett osztály száma, az ennél magasabb szintű iskolázottsággal rendelkezők pedig a legmagasabb befejezett végzettségük szerint kerültek besorolásra. Az iskolarendszerbe jelenleg a következő oktatási intézmények tartoznak: alsófokú iskola - általános iskola, - gyógypedagógiai oktatási intézmények, középfokú iskola - középiskola (gimnázium, szakközépiskola), - egészségügyi szakiskola, - gép- és gyorsíró iskola, - szakmunkásképző iskola, - speciális szakiskola, felsőfokú iskola - egyetem, - főiskola, - felsőfokú óvónőképző intézet. 258