1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 24. A háztartások és a családok adatai (1993)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

LAKÓHÁZ Lakóház az olyan épület, amelyben kizárólag vagy túlnyomó részben lakások vannak. Ide tartoznak a személyi tulajdonban lévő lakott üdülőházak, a magánháztartások által lakott otthonházak, valamint az állandó lakásként nem használt, csak munkavégzés idején szállásul szolgáló lakóépületek is (pl. üres tanyai lakóházak). Egy épületnek minősült az összeírás során az önálló (teherhordó-, tető-) szerkezettel, tűzfallal és külön bejárattal rendelkező lakóház akkor is, ha a másik épülettől elválasztó tűzfala kívülről nem látható. Külön épületnek tekintettük az egybeépített, többszekciós (több-bejáratú, többlépcsőházas) szalagházak egyes szekcióit, ha egymással rendszeresen használt belső átjárókkal nincsenek öszszekötve. (A tűzvédelmi átjáró és a szerelőszint ilyen értelemben nem minősül átjárónak.) így általában külön épületként lettek összeírva a lakótelepi szalagházak külön házszámmal vagy betűjelzéssel ellátott lépcsőházai. Az egybeépítettségtől függetlenül külön épületnek számítanak az ikerházak, sorházak (láncházak, átriumházak stb.) külön bejáratú egységei, valamint a háztömbök tűzfallal elválasztott lakóházai. AZ ÉPÜLET TULAJDONI JELLEGE Az épület a benne lévő lakások tulajdonú jellegétől függően lehet - személyi tulajdonú, - állami vagy egyéb közösségi tulajdonú, - vegyes tulajdonú, valamint - egyéb tulajdonú. A kötet ezt a bontást csak a lakóházakra alkalmazza, a lakott egyéb épületekben és az intézeti épületekben lévő lakások (illetve a bennük lakó háztartások) adatait részletezés nélkül közli. Az épület tulajdoni jellege egylakásos épületnél azonos a lakás tulajdoni jellegével. Többlakásos épület esetén, ha az épületben - csak azonos tulajdoni jellegű lakások vannak, akkor megegyezik a lakások tulajdoni jellegével; - különböző tulajdoni jellegű lakások vannak és a lakások között van társasházi vagy öröklakás és/vagy lakásszövetkezeti lakás, 313