A népesség és a lakások száma és összetétele, 1995 (1995)

AZ ADATOK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - Lakáshelyzet, a népesség lakásviszonyai

Lakáshelyzet, a népesség lakásviszonyai A lakások számának alakulása Lakások száma 4000000 3500000 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 300000 ; Növekedés (X) 20,0 I Magyarország lakásainak száma 1995. január l-jén — az 1990. évi népszámlálásból a la- p kásépítési és -bontási jelentések alapján továbbvezetett adatok szerint — 3 millió 971 ezer volt, 118 ezerrel több, mint a legutóbbi népszámlálás időpontjában. Ez 3 százalékos gyarapodás, ami időarányosan számítva kissé elmarad még az 1980—1990 közötti növekedési ütemtől is, amely pedig a II. világháború utáni népszámlálások közötti időszakok közül a legalacsonyabb volt. E nagymértékű visszaesés főleg azzal magyarázható, hogy az 1980-as évtizedre VA A lakások száma (annak is főleg a második felére) az épülő lakások száma fokozatosan csökkent. A csökkenés legfőbb tényezője az állam egyre kisebb mértékű szerepvállalása a lakásépítésben. Az űj építésű lakások száma 1988—1989-ben évente még 50 ezer fölött volt, az ezt követő években azonban egyre kevesebb lakás épült: számuk 1993-ban és 1994-ben már a 21 ezret sem érte el. A lakásépítésben az állam egyre kisebb szerepvállalását mutatja, hogy ebből az önkormányzatok és a központi 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 1995 A növekedés az előző népszámlálás százalékában költségvetési szervek együttesen mindössze 3 százalékkal részesedA lakásépítések számának alakulása Épített lakások száma 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 70000 nek. Az 1993. és az 1994. évi lakásépítési adatok között csak elenyésző különbség tapasztalható, ami talán annak az előjele, hogy a csökkenő tendencia megáll. A lakott lakások szobaszám szerinti összetétele további javulást mutat, bár a változások kisebb mértékűek, mint amelyek az előző évtizedben végbementek. Változatlanul a kétszobás lakások aránya a legmagasabb, vagyis ez a lakásnagyság a jellemző. Az 34