1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A nemzetiségi népesség száma egyes községekben (1960–1990) (1991)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ A magyar népszámlálások 1880-tól vették fel programjukba az ország területén élő népesség anyanyelvének és nyelvtudásának megfigyelését. Az első népszámlálások anyanyelvi adatainak tanúsága szerint a történelmi Magyarország soknemzetiségű ország volt. Az I. világháborút lezáró Párizs környéki békék átrajzolták az európai államok határait. A területcsökkenés következtében a történelmi Magyarország magyar népességének jelentős részével együtt a más nemzetiséghez tartozók túlnyomó többsége a környező országokhoz került. Az addig soknemzetiségű ország nem magyar népességének száma — és így aránya is — jelentősen csökkent. Az európai gyakorlatban elfogadott, hogy az egyes országok nemzetiségi népessége arányának meghatározásához a népszámlálási adatokat veszik alapul. Nem vitatható azonban, hogy a nemzetiséggel összefüggő népszámlálási kérdések az adatszolgáltatók szubjektív mérlegelésétől függő torzításokat tartalmaznak. Az is kétségtelen, hogy az adatok valóságtól való eltérése az adott ország mindenkori nemzetiségi politikájának függvénye. A magyarországi nemzetiségi politika, a Magyarországon élő nemzeti kisebbségekhez tartozók létszáma és aránya a nemzetközi érdeklődés homlokterében áll. Az 1990. január 1-jei eszmei időponttal végrehajtott népszámlálás feldolgozása még folyamatban van. A népszámlálás részletes eredményeit a Központi Statisztikai Hivatal ez év második felétől kezdődően teszi közzé. A nemzetiségi népesség számáról országos összesítés még nem készíthető. A városok adatainak géprevitele még nem fejeződött be, egyes községek adatainak gyors feldolgozása viszont már megoldható. Az egyedi adatok logikai ellenőrzése még némi változást okozhat a jelen összeállításban szereplő eredményekhez képest, a tendenciák, illetve az arányszámok módosulása azonban nem valószínűsíthető. 5