1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A nemzetiségi népesség száma egyes községekben (1960–1990) (1991)

ÖSSZEFOGLALÓ - A települések kiválasztása, a kötetben szereplő nemzeti kisebbségek

népszámlálások nemzetiségi eredményeinek feltételezhető pontatlanságát figyelembe véve a Központi Statisztikai Hivatal a témával foglalkozó szervezetekkel, kutatókkal karöltve régóta igyekezett olyan módszert találni, amely kiküszöböli a hiányosságokat, és közelebb visz a valósághoz. Természetesen minden ilyen pótlólagos kiegészítés helyessége, jogossága vitatható. Az elmúlt évtizedek során kialakított, 1960 óta több kísérletnek alávetett, és az 1980. évi népszámlálást követően országosan is alkalmazott ún. "társadalmi minősítés" módszerét is többen bírálták, de a módszerrel egyetértettek a Nemzetiségi Szövetségek is. Az 1980. évi kiegészítő vizsgálat lényege volt, hogy a település lakóit jól ismerő személyek (akik általában a nemzetiségi szövetségek helyi aktivistáiból kerültek ki, megbízásukkal a Nemzetiségi Szövetségek egyetértettek) az összeírtak népszámlálási válaszaitól függetlenül, helyi ismereteikre támaszkodva állapították meg az egy lakásban lakó személyek együttesének nemzetiségi hovatartozását. Az alkalmazott módszer egyik hátránya, hogy mivel személyes ismeretségre támaszkodott, csak községekben volt végrehajtható. A községek mindegyikében sem volt célszerű a kiegészítő nemzetiségi vizsgálatot elvégezni, ezért az első lépcsőben kiválasztásra kerültek azok a települések, amelyekben a népszámlálási eredmények, illetve a Nemzetiségi Szövetségek véleménye alapján nemzetiségi lakosság él. Nemzetiségi népességnek a szlovák, román, valamelyik délszláv és a német nemzetiséghez tartozókat tekintették. A cigánysághoz tartozók által lakott települések nem szerepeltek a kiemeltek között akkor sem, ha a cigányok száma vagy aránya alapján a kialakított kritériumrendszernek megfelelt a község. Kiválasztásra azok a községek kerültek, amelyekben az 1941. évi népszámláláskor az adott nemzetiséget bevallók száma a 200 főt, vagy az aránya a 10 százalékot elérte. Az így kialakított településlista a Nemzetiségi Szövetségek javaslatai, helyi ismeretei, illetve az 1941. évit követő népszámlálások nemzetiségi eredményei alapján módosításra, aktualizálásra került. A kiemelt 506 községben élt az 1980-ban nemzetiségi anyanyelvet bevalló községi népesség 93 százaléka, mintegy 59 ezer fő. Anyanyelvükön kívül 99 ezren beszélték a nemzetiségi nyelvet, nemzetiségük szerint 33 ezren tartoztak a négy nagy nemzetiséghez. A társadalmi minősítés 263 ezer főt sorolt a nemzetiségiekhez tartozók közé, a kiemelt községek népességének mintegy 30 százalékát. 9