1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7. Borsod-Abaúj-Zemplén adatai (1992)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

- az intézeti háztartás, amely öt vagy több személy közösségi elhelyezésére, vagy elhelyezésére és ellátására szolgál (csecsemő- és gyermekotthonok, kollégiumok, munkásszállások, szociális otthonok, szállodák, üdülők, otthonházak, kórházak stb.). Az intézeti háztartások összeírása nem volt teljes körű, mert adatfelvétel csak ott történt, ahol - állandó vagy ideiglenes - lakcímbejelentéssel tartózkodtak a lakók. Ennek következtében pl. a szállodák, üdülők és kórházak általában nem tartoztak az összeírás körébe. A lakott egyéb lakóegységek és az intézeti háztartások adatait a lakásadatok nem tartalmazzák. Ez okozza az eltérést a lakások lakónépessége és a kötet többi fejezetében szereplő lakónépesség-adatok között. LAKÁS Lakás az eredetileg állandó emberi szállás, tartózkodás (otthon) céljára épített vagy lakássá átalakított és jelenleg is lakás céljára alkalmas, meghatározott rendeltetésű (lakó-, főző-, egészségügyi stb.) helyiségek egymással általában műszakilag (építészetileg) is összefüggő egysége, amely a közterületről, udvarról, vagy az épületen belüli közös térből (lépcsőház, folyosó stb.) önálló bejárattal rendelkezik. Emellett a szűkebben értelmezett lakásfogalom előíija azt is, hogy az adott helyiségcsoport komfortfokozatba sorolható legyen. Ennek következtében a komfortfokozatba nem sorolható űn. szükséglakások és egyéb lakások (1. a részletes komfortosság fokozatait) nem tartoznak e szűkebben értelmezett lakásállományba. Mivel a korábbi népszámlálások adatközlései e kitételt figyelmen kívül hagyták, az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a kötet valamennyi lakásadata a lakások, a szükséglakások és az egyéb lakások összességére vonatkozik. A szükséglakások és az egyéb lakások adatainak külön ismertetésére csak a részletes komfortosság szerinti bontást is tartalmazó táblákon van mód. Az otthonházak (nyugdíjasok, szobabérlők, fiatal házasok háza) lakásegységei, ha a bennük lakók önálló magánháztartást vezetnek, lakásoknak számítanak. A lakás céljára épített, de az összeírás eszmei időpontjában csak irodának, üzletnek stb. vagy kizárólagosan üdülésre (hétvégi pihenésre) használt lakások nem tartoztak az összeírás körébe. Egy lakásnak minősült az összeírás során a műszakilag (építészetileg) összefüggő, belső átjárókkal összekötött helyiségek csoportja akkor is, ha egy vagy több helyiség átjáróját ideiglenes jelleggel (nem fallal) lezárták (pl. társbérlet esetén). Az olyan, többnyire különálló helyiséget, építményt - mint pl. a családi házak nyári konyháját -, amelyet azzal a céllal építettek, hogy a lakás részét képezze, a lakáshoz tartozónak tekintettük, ha a főépületben lakó háztartás használta. Az albérletbe kiadott, vagyis idegen háztartás által használt nyári konyha azonban külön lakóegységet képez. Ezek adatai a szükséglakások vagy az egyéb lakások között szerepelnek. Ha az eredetileg összefüggő helyiségeket önálló lakás kialakítása céljából műszakilag megosztották (leválasztották), akkor a hajdani egy lakást a leválasztás utáni állapotnak megfelelő számú lakásként kellett összeírni. Két vagy több, korábban különálló lakás műszakilag (pl. belső ajtókkal) összekötve már csak egy lakást képez. 589