1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok a 2 %-os képviseleti minta alapján (1991)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - C/ Lakáshelyzet, a népesség lakásviszonyai

50. A lakott lakások fűtése településtípusonként, százalékban Fűtési mód, energiahordozó Összesen Budapest Városok Községek Táv- (tömb-) fűtés Épület egyedi kazánfűtés Etázsfűtés Központos fűtés együtt Egyedi helyiségfűtés Az egyedi heiyiségfűtés fóbb energiahordozói gáz olaj szén fa 16,9 2,9 22,8 42,6 57,4 31,5 7,9 40,8 13,7 31.6 5,8 14,3 51.7 48,3 67.1 5,6 11.2 2,2 24,1 3,4 21,9 49,5 50,5 44.4 8,7 34.5 7,1 0,4 0,7 28.7 29.8 70,2 7,2 8,2 57,4 23,4 Az összkomfortos lakások száma 1990-ben már megközelíti az 1,5 milliót (ami majdnem 40 Vos arány), növekedési ütemük pedig több mint kétszeres. A komfortos lakások száma 1980 óta 17 ezerrel csökkent, így arányuk nem éri el a 30 Vot. Hasonló irányú változás észlelhető az alacsonyabb komfortfokozatok kategóriáiban is. Nevezetesen: a jobb minőségűnek számító félkomfortos lakások száma 21 Vkal (55 ezerrel) nőtt, ugyanakkor a rosszabb minőségű, komfort nélkülieké 48 Vkal (616 ezerrel) csökkent. A lakáskörülmények ezen kedvező változásai mögött okként részben az új lakások építése, részben pedig a meglévő lakások korszerűsítése, közművesítése és egyéb, a minőség javítását célzó építési-szerelési tevékenység áll. A településtípusonkénti komfortviszonyok a fővárosban és a többi városban adottságaiknak megfelelően lényegesen jobbak, de az összkomfortos és komfortos lakások együttes aránya már a községekben is 50 H feletti. A komfort nélküli lakások aránya a nagymértékű csökkenés ellenére a községekben még mindig közel egyharmadnyi, a vidéki városokban 13 h, Budapesten pedig 8 Vnál is kevesebb. 51. A lakott lakások részletes komfortosság szerint Év, településtípus Összesen Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfortnélküli Szükségés egyéb lakás 1000 -ben 1980 3417 617 1106 258 1292 144 1990 3637 1436 1089 313 676 123 Százalék 1980 100,0 18,1 32,4 7,6 37,8 4,1 1990 100,0 39,5 29,9 8,6 18,6 3,4 Ebből: 100,0 29,9 8,6 18,6 Budapest 100,0 49,4 33,9 6,6 7,6 2,5 városok 100,0 46,4 30,5 7,4 12,7 3,0 községek 100,0 26,1 27,1 11,1 31,4 4,4 A komfortosságot a népességre vetítve megállapíthatjuk, hogy 1980-ban a lakosság csaknem fele a gyengébb minőségű félkomfortos vagy komfort nélküli lakásokban lakott, 1990-re a kedvező változások eredményeként ez az arány 24 Vra apadt. Számuk azonban — a szükség- és egyéb lakások lakóival együtt — meghaladja a 2,6 milliót, és többségükről okkal feltételezhetjük, hogy elégedetlenek lakásuk felszereltségével. Ez a következtetés fokozottan érvényes a közel 800 ezer komfort nélküli, szükség- és egyéb lakás 1,85 millió lakójára. 42