1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok a 2 %-os képviseleti minta alapján (1991)

V. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

CSALÁD A család a házastársi vagy élettársi, illetve vérségi kapcsolatban együtt élők legszűkebb köre. A család le­het házastársi vagy élettársi kapcsolatban együtt élők gyermek nélkül, vagy nőtlen/hajadon gyermek(ek)kel, továb­bá a házastárs, illetve élettárs nélkül élő szülő nőtlen/hajadon gyermek(ek)kel (ún. "egy szülő gyermekkel" típu­sú család). Szülőnek minősül a nevelőszülő is. Családban élő gyermek a nőtlen/hajadon, "gyermek" családi állású személy, tekintet nélkül a korára. A gyer­mekek száma tartalmazza az örökbe fogadott, a nevelt és a házasságon kívül született gyermek(ek)et is, nem tar­talmazza viszont a családokhoz kihelyezett állami gondozott gyermek(ek)et. Az 1949. és az 1960. évi visszatekintő adatoknál a gyermekek száma a házas, özvegy és elvált gyermekek, va­lamint a szülő nélkül, nagyszülővel élő unokák számát is tartalmazza. CSALÁDÖSSZETÉTEL A családösszetétel a családok csoportosítása az alábbiak szerint: — házaspár gyermek nélkül, vagy nőtlen/hajadon gyermek(ek)kel, — élettársi kapcsolat gyermek nélkül, vagy nőtlen/hajadon gyermek(ek)kel, — házastárs, illetve élettárs nélkül élő szülő (apa vagy anya) nőtlen/hajadon gyermek(ek)kel, figyelembe véve továbbá a családban élő gyermekek számát is. LAKÚEGYSÉG Lakóegység a lakás céljára épített vagy átalakított lakóhelyiség, illetve helyiségek csoportja a lakottság­tól függetlenül, továbbá a más célra épített, de az összeírás eszmei időpontjában lakóhelyül használt egyéb he­lyiség vagy helyiségcsoport. A lakóegység fogalmi körébe tartozik: — a lakás (fogalmát lásd a továbbiakban); — a lakott egyéb lakóegység, amely lehet — gazdasági helyiség (raktár, présház, istálló stb., valamint lakóépületeken belüli műhely, mosókonyha, üzlethelyiség, garázs stb.), amelyet az összeírás eszmei időpontjában műszaki-építészeti (lakássá va­ló) átalakítás nélkül legalább egy személy lakóhelyként használt; —ideiglenes, mozgó vagy egyéb létesítmény (kunyhó, bódé, barakk, putri, lakókocsi, járműkarosszéria, vasúti vagon, uszály, barlang stb.) lakott helyisége; — az intézeti háztartás, amely öt vagy több személy közösségi elhelyezésére, vagy elhelyezésére és el­látására szolgál (csecsemő- és gyermekotthonok, kollégiumok, munkásszállások, szociális otthonok, szállodák, üdülök, otthonházak, kórházak stb.). A lakott egyéb lakóegységek és az intézeti háztartások adatait a lakásadatok nem tartalmazzák. Ez okozza az eltérést a lakások lakónépessége és a kötet többi fejezetében szereplő lakónépesség-adatok között. LAKÁS Lakás az eredetileg állandó emberi szállás, tartózkodás (otthon) céljára épített vagy lakássá átalakított és jelenleg is lakás céljára alkalmas, meghatározott rendeltetésű (lakó-, főző-, egészségügyi stb.) helyiségek egy­mással általában műszakilag (építészetileg) is összefüggő egysége, amely a közterületről, udvarról, vagy az épü­leten belüli közös térből (lépcsőház, folyosó stb.) önálló bejárattal rendelkezik. Emellett a szűkebben értelmezett lakásfogalom előírja azt is, hogy az adott helyiségcsoport komfortfokozat­ba sorolható legyen. Ennek következtében a komfortfokozatba nem sorolható ún. szükséglakások és egyéb lakások (1. a részletes komfortosság fokozatait) nem tartoznak a lakásállományba. Mivel a korábbi népszámlálások adatközlései 322

Next

/
Oldalképek
Tartalom