1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok a 2 %-os képviseleti minta alapján (1991)

V. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

Utazás módján a munkahely megközelítésének formái értendók, az igénybe vett közlekedési eszköz(ök) típusa szerint. Azok, akik közlekedésükhöz járművet nein vesznek igénybe, a "csak gyalog közlekedik", akiknek munkahelye és lakása azonos épületben van, a "nem közlekedik" megnevezés alatt szerepelnek. A külföldön dolgozók, az alkalmi munkások és a mezőgazdasági napszámosok — a közlekedés módjától függetlenül — ugyancsak a nem közlekedők között szerepelnek. Ingázás Naponta ingázó az az aktív kereső, aki tényleges lakóhelyéről más városban, községben lévő munkahelyére naponta jár dolgozni. Helyben lakó aktív keresőkön a megjelölt területen ténylegesen (akár állandó, akár ideiglenes bejelentéssel) lakó aktív keresők értendők, függetlenül attól, hogy hol van a munkahelyük. Lakóhelyén dolgozó az az aktív kereső, akinek a tényleges lakóhelye és a munkahelye is ugyanabban a községben, városban van. Helyben dolgozón azokat az aktív keresőket kell érteni, akiknek az adott településen van a munkahelyük, függetlenül attól, hogy annuk közigazgatási határain belül vagy kívül laknak. Eljáró az az aktív kereső, akinek a munkahelye (ahová ténylegesen dolgozni jár) nem ugyanazon a településen van, mint a tényleges lakóhelye. A munkahely területe felöl nézve ő bejáró aktív kereső. Megyén belüli eljárókon (bejárókon) azokat azt aktív keresőket kell érteni, akiknek a tényleges lakóhelye, illetve a munkahelyük települése ugyanabban a megyében, de eltérő településen van. Más megyébe eljárókon (bejárókon) az adott megyén kívüli településekre eljáró (azokról bejáró) aktív keresőket kell érteni. A más megyébe történő eljárás (bejárás) ü fővárost, illetve az adott megyét övező szomszédos és az azokkal határos távoli megyékre korlátozódik. Az ingázó aktív keresők visszatekintő adatainál az időközben történt településösszevonásokból és szétválásokból adódó, az ingázó aktív keresők számát érintő változások átdolgozására technikai okokból nem volt lehetőség. Az 1970. évi és az 1980. évi adatfeldolgozásoknál az ideiglenes lakóhellyel is rendelkező aktív keresők ingázás szempontjából való besorolásának alapja a tényleges lakóhely helyett az ideiglenes lakóhely volt. HÁZTARTÁS A háztartás azoknak az együtt lakó személyeknek a köre, akik közös lakásban, vagy annak egy részében laknak, a létfenntartási költségeket részben vagy egészben közösen viselik és a hét egy vagy több napján rendszerint közösen étkeznek. Az előbbiek teljesülése esetén sem minősülnek egy háztartásban élőknek az ugyanabban a lakásban lakó személyek, ha önálló lakáshasználati jogcímük van. Következésképpen a tulajdonos, illetve a főbérlő (bérlőtárs) az albérlőjével, ágybérlöjével, valamint a társbérlők nem alkothatnak közös háztartást. Ha a háztartás egy családból áll, a család és a háztartás lényegében azonos, a háztartás egycsaládos. Ha több család vezet közös háztartást, a háztartás többcsaládos. Az egycsaládos háztartás a családtól annyiban különbözhet, amennyiben a családdal együtt élő rokon és nem rokon személyeket a családtagok száma nem tartalmazza, a háztartás tagjainak száina viszont igen. A két vagy több családból álló háztartások esetében a háztartás tagjainak száma a háztartást alkotó családok tagjainak számán kívül magában foglalja a családokkal élő, de külön családot nein alkotó rokon vagy nem rokon személyek számát is. Az egy- és többcsaládos háztartások alkotják a család-háztartásokat. A nem család-háztartások a következők: — egyszemélyes háztartás, azaz az egyedülállók háztartása, — egyéb összetételű háztartás, amelyben csak családot nem képező rokon és/vagy nem rokon személyek élnek, úgymint - együtt élő, de családot nem alkotó rokon személyek (pl. testvérek, házas vagy volt házas gyermekével egyedül élő apa vagy anya, az egyik nagyszülő bármilyen családi állapotú unokájával), - nem rokon személyek háztartása (pl. barátok), - családot nem alkotó rokon személyekből és a velük élő nem rokon személy(ek)ből álló háztartás (pl. két testvér a barátjukkal). 320