1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok a 2 %-os képviseleti minta alapján (1991)

V. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

Az előforduló fogalmak magyarázata a következő: NÉPESSÉG A népességadatok az 1870-1960-ig terjedő időszakban a jelenlévő népességre, az 1970-1990 közötti időszakban pedig az állandó, illetve a lakónépességre vonatkoznak. Az adatok 1870-1890 között csak a polgári, 1900-1990 kö­zött pedig az összes népesség számát foglalják magukban. Az 1990. évi népszámlálás népességadatai alatta maradnak a különböző forrásokból származó, a népesség számá­ra vonatkozó becsléseknek, így a népesség száma a továbbvezetés szerinti 10 millió 568 ezernél 193 ezerrel (1,8 %-kal) alacsonyabb. Az eltérés több tényezővel magyarázható: — az 1990. évi népszámlálást követően — eltérően az 1980-ig követett gyakorlattól — nem került sor a fel­vételi hiányokat kiszűrő korrekciókra. A korábbi eljárásokból adódó népességszám-növekmények a jelenlegi adatokban az 1980. évi eredményekhez képest különbséget növelő tényezőként jelentkeznek; — a népességi becslések nem számolhattak a nemzetközi vándorlásból adódó népességszám-csökkenés nagyságával; — az összeírásból a tíz évvel ezelőtti népszámláláshoz képest — a társadalmi feszültségek, illetve az ezek­ből fakadó megtagadások miatt — többen maradtak ki; — a bejelentési rendszer hiányosságai miatt az állandó és az ideiglenes bejelentéssel is rendelkezők összeí­rása nem mindig az előírásoknak megfelelően történt, így az ilyen személyek mind az állandó, mind az ide­iglenes lakóhelyükön kimaradhattak az adatfelvételből; — a korábbi népszámlálások számlálókörzeti címjegyzékeit helyettesítő, az Állami Népességnyilvántartó Hiva­tal adatbázisából kiíratott cím- és névjegyzékek megbízhatósága nem kielégítő. A nemzetközi gyakorlatban — az ENSZ ajánlásait figyelembe véve — az egyes országok a népszámlálási eredmé­nyekre támaszkodó adatközléseikben az összeírt népességszámot használják, és 2-3 H-os alulszámlálást is elfogad­hatónak tartanak. E kiadványban — a nemzetközi gyakorlathoz igazodva — az összeírt lakónépesség száma szerepel. Jelenlévő népesség a népszámlálás eszmei időpontjában az összeírás helyén tartózkodó népesség. Az állandó népesség az adott területen bejelentett állandó lakással rendelkező személyek adatait tartalmaz­za, függetlenül attól, hogy van-e máshol ideiglenesen bejelentett lakásuk. Ebbe a csoportba tartoznak azok a sze­mélyek is, akik valamely okból (munkavállalás, tanulás, diplomáciai, kereskedelmi, tudományos megbízás teljesíté­se stb.) az eszmei időpontban külföldön tartózkodtak, de állandó bejelentett lakásuk az adott területen volt. A lakónépesség két csoportból tevődik össze, mégpedig az adott területen — bejelentett állandó lakással bíró és máshol bejelentett ideiglenes lakással nem rendelkező, — bejelentett ideiglenes lakással rendelkező személyek csoportjából, függetlenül attól, hogy a népszámlálás eszmei időpontjában jelen voltak-e vagy sem. Mind az állandó, mind a lakónépességbe beletartoznak azok a személyek is, akiknek állandó lakásuk nincs, de az eszmei időpontban az ideiglenes lakóhelyük az adott területen volt (pl. menhelyen, átmeneti szállásokon, sze­retetházakban lakók egy része). Népsűrűség az adott terület 1 km 2-ére jutó lakosok száma. NÉPSZAPORÜOÁS Tényleges szaporodás, illetve fogyás az adott területen két egymást követő népszámlálás során számba vett népességszám különbözete, amely 1870-1960 között az eszmei időpontban jelenlévő, 1970-1990 között pedig a lakóné­pességre számított érték. Az 1870-1890. évi népszámlálások csak a polgári népességre vonatkoztak, ezért az 1891­1900 közötti időszak tényleges szaporodási adata eltér az 1890. és az 1900. évi népességszám közötti különbözet­től. 308

Next

/
Oldalképek
Tartalom