1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok a 2 %-os képviseleti minta alapján (1991)

IV. AZ ADATOK MINTAVÉTELI HIBÁJA

IV. AZ ADATOK MINTAVÉTELI HIBÁJA Az 1990. évi népszámlálás 2 százalékos képviseleti mintája kétlépcsős kiválasztás útján jött létre, ezért a mintából származó adatok szórását nem lehet az egyszerű véletlen mintavételre vonatkozó összefüggés alapján számítani. Az alkalmazott mintavételi eljárás azonban lehetővé teszi a mintavételi hiba becslését. A közölt adatok felhasználhatóságának illusztrálására az alábbiakban néhány célszerűen kiválasztott tábla adatainak mintavételi hibáját mutatjuk be. A tábláknak, illetve a mutatóknak a kiválasztásánál az alábbi szempontok érvényesültek: — minden fontosabb témakört (demográfia, foglalkozás stb.) képviseljen néhány tábla, mutatószám, illetve az ezekhez tartozó mintavételi hiba; — a választott táblák között egyaránt legyenek aggregált, országos szintű adatok, valamint kis és közepes nagyságú csoportokhoz, területi egységekhez tartozó mutatószámok. A hibaszámításhoz kiválasztott adatok a következő táblázatokhoz tartoznak: Demográfia, iskolázottság: 2.1.1, 2.1.2, 2.1.7 A hibaszámítást célszerűtlen lenne a felsorolt táblázatok minden adatára elvégezni, mivel ez az adatok áttekinthetőségét és értékelhetőségét nagy mértékben csökkentené. Ezért részben tartalmi, részben módszertani szempontok alapján válogatva csupán az adatok egy részére történt hibaszámítás. Végeredményben az adatoknak egy olyan köre került kijelölésre, hogy az ezekhez tartozó mintavételi hibák kellő tájékoztatást nyújtsanak a felhasználók számára a különböző jellegű, illetve eltérő nagyságú csoportokra vonatkozó adatok mintavételi hibáinak alakulásáról. A hibaszámítás módszertanának kiinduló pontja az előző fejezetben ismertetett mintavételi eljárás, az, hogy a minta rétegzett minta, az egyes rétegeken belül kétlépcsős kiválasztással. Típus szempontjából a hibaszámítás céljára kijelölt változók a következő két csoportba sorolhatók: — becsült számadatok, illetve -két számadat hányadosaként előállított mutatók (pl. 100 háztartásra jutó személyek száma). Először a számadatok szórásnégyzetének becslését mutatjuk be. A mintavétel a minta egyes rétegeiben a többi rétegtói függetlenül történt, ezért a becsült adat szórásnégyzete egyenlő az egyes rétegekhez tartozó becslések szórásnégyzetének összegével. Elegendő tehát a szórásnégyzet kiszámításának módját a minta egy tetszőleges rétegére vonatkozóan megadni. Vezessük be a következő jelöléseket: M — az elsődleges mintavételi egységek (azaz a számlálókörzetek) száma a vizsgált rétegen Foglalkozás: Háztartás, család: Lakás: Megyei adatok: 2.2.1, 2.2.4.1, 2.2.5.1, 2.2.6 2.3.1, 2.3.3, 2.3.6, 2.3.9, 2.3.11 2.4.2, 2.4.4, 2.4.6 3.1.4, 3.1.8 belül az alapsokaságban; m a mintába került elsődleges egységek száma a vizsgált rétegben (m •» M/5); 299