1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok a 2 %-os képviseleti minta alapján (1991)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - A/ A népesség főbb jellemzői

7. A népesség összetétele főbb korcsoportok szerint Összesen 0-14 15-39 40-59 60-X Összesen 0-14 15-39 40-59 60-X tv szám (1000 fő) százalék 1930 8685 2392 3703 1742 848 100,0 27,5 42,6 20,1 9,8 1941 9316 2420 3787 2111 997 100,0 26,0 40,6 22,7 10,7 1949 9205 2290 3570 2272 1073 100,0 24,9 38,8 24,7 11,7 1960 9961 2529 3662 2397 1373 100,0 25,4 36,8 24,1 13,8 1970 10322 2177 3821 2564 1760 100,0 21,1 37,0 24,8 17,0 1980 10709 2341 3833 2706 1830 100,0 21,9 35,8 25,3 17,1 1990 10375 2205 3615 2583 1972 100,0 21,3 34,8 24,9 19,0 A korösszetétel eltolódása főként a nőknél figyelhető meg, közöttük a 60 évesek és idősebbek résza­ránya erőteljesebben nőtt, mint a férfiaknál. Ezzel a két nem kormegoszlásában fennálló legjellemzőbb különbség tovább növekedett: jelenleg a férfiaknak 16, a nőknek 22 Va 60 éves és idősebb, szemben az 1900. évi 15, illetve 19 Vkal. A többi főbb korcsoportban nemcsak az aránymódosulás iránya — a 40 éven aluliaknál csökkenés, az idősebb felnőtt korúaknái (40-59 éveseknél) emelkedés — azonos, hanem a mértéke is hasonló. 8. A népesség főbb korcsoportok és nemek szerint Korcsoport (év) Férfi Nő 1000 férfira jutó nő Korcsoport (év) százalék 1000 férfira jutó nő Korcsoport (év) 1970 1980 1990 1970 1980 1990 1970 1980 1990 0-14 22,4 23,2 22,7 19,9 20,6 19,9 944 942 944 15-39 38,2 37,4 36,4 35,9 34,2 33,4 998 974 994 40-59 24,3 24,7 24,8 25,4 25,8 25,0 1111 1108 1089 60-X 15,1 14,6 16,1 18,9 19,4 21,7 1325 1415 1453 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 1063 1064 1080 A korstruktúra kedvezőtlenebbé válása a településtípusok közül elsősorban a községekben jelentke­zett, ahol a gyermek- és a felnőtt korúak száma 1980 óta egyaránt 10-10 !s-kal csökkent. A vidéki váro­sokban az öregkorúak 15 50-os létszámnövekedése érdemel figyelmet. Az 1980-as években kismérvű, de kedvezőtlen változás tapasztalható a 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételében: a házasok arányának csökkenését mindkét nemnél az elváltak há­nyadának erőteljes és a nőtlenek, hajadonok arányának mérsékelt növekedése kísérte. Az özvegyek lényegé­ben azonos hányadot képviseltek az időszak elején és végén. A házas családi állapotúak alacsony arányát részben a korstruktúra változása - a házasságkötés szempontjából leginkább figyelmet érdemlő 20-29 éves népesség számának csökkenése - indokolja. Az özvegy nők csekély mértékű aránynövekedését elsősorban a középkorú férfiak halandóságának emelkedő tendenciája okozta. Az elváltak aránya mindkét nemnél 2-2 szá­zalékponttal emelkedett. Az ilyen családi állapotú férfiak száma 45 Vkal, a nőké 35 Vkal nőtt 1980 óta. Ez utóbbi jelenség hátterében a válások számának erőteljes növekedése mellett az újraházasodások számának csökkenése áll. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom