1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok (1990)

IV. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

azonban az ilyen helyiséget albérlőként idegen háztartás használja, akkor önálló lakásként vettük számba. A lakás egy helyiségből is állhat. A lakásösszeírás kiterjedt az üres, az eszmei időpontban sem állandó, sem ideiglenes lakóval nem rendelkező lakásokra is. Nem tartoztak viszont az összeírás körébe a nem lakott üdülők, a már nem lakott egyéb lakóegységek, továbbá az eredetileg lakásnak épített, de jelenleg már más célra (pl. irodának) használt lakások. A korábban összefüggőmajd műszakilag leválasztott helyiségeket külön lakásként írták össze. A lakások között szerepelnek az ún. otthonházak (pl. nyugdíjasok háza, szobabérlők háza) azon lakóegységei, amelyekben a lakók magánháztartást vezetnek. A kötetben szereplő lakásszámok nem tartalmazzák a lakott egyéb lakóegységek (lakott gazdasági, ideiglenes, mozgó vagy egyéb létesítmények) és az intézeti háztartások számát. LAKÁSNAGYSÁGCSOPORT A lakások nagyságcsoportba való besorolása a szobák száma szerint történt. Szoba a legalább 4 m

2 alapterületű, ajtóval és ablakkal rendelkező helyiség (pl. nappali, hálószoba, gyerekszoba, ebédlő). Az ablakkal is rendelkező hall, étkező, valamint a rendelőnek, várónak, irodának stb. használt szobajellegű helyiségek szintén szobának számítanak. A másfél szobás lakások a kétszobások, a két- és félszobás lakások a három- (és több-) szobások között kerültek közlésre. (Félszobának a besorolásnál a 4-12 m

2 alapterületű szobák számítanak.) Az egy helyiségből álló lakások az egyszobás lakásokhoz vannak besorolva. 231