1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok (1990)

I. A NÉPESSÉG SZÁMÁNAK ÉS ÖSSZETÉTELÉNEK ALAKULÁSA

Az 1980. évi népszámlálás időpontjában a fővároson kívül öt megyei város volt. Számuk hárommal bővült (Kecskemét, Nyíregyháza és Székesfehérvár). A népességszám az elmúlt évtized alatt - Miskolc kivételével - valamennyiben nőtt. Miskolc lakosságának csökkenése főleg vándorlási veszteségből adódik. A megyei városok közül egyedül Pécsen tapasztalható kismértékű természetes fogyás, de ezt ellensúlyozza a nagyobb mérvű pozitív vándorlási egyenleg. A fővároson és a megyei városokon kívül - az 1990. január 1-jei közigazgatási beosztás szerint - százötvenhét egyéb város van, szemben az 1980. évi kilencvennel. Közülük a 40 ezer lakosú, vagy ennél népesebb városok száma tizenöt, szemben az 1980. évi tizenhattal. (Cegléd a lakosság természetes fogyása és a közel 7 %-os negatív vándorlási különbözet következtében került a 40 ezernél kevesebb lakosú városok közé.) E százötvenhét város közül Ózdon volt legnagyobb mértékű az elvándorlás. A Balaton-parti városok mindegyikében pozitív a vándorlási különbözet. Ez feltehetően az üdüléssel kapcsolatos infrastruktúra kiépülésére vezethető vissza. A főváros vonzáskörzetébe tartozó városokba irányuló bevándorlás - Ráckeve kivételével mindenütt nagyobb volt az elvándorlásnál. A községek népességszáma valamennyi megyében csökkent. Ez két okra vezethető vissza. Egyrészt a községekben - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kivételével - a halálozások száma mindenütt meghaladta az élveszületések számát, másrészt az elvándorlás is nagyobb volt, mint a bevándorlás. 12