Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)

XII. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

FELSZERELTSÉG Vezetékes vizzel ellátot t az a lakás, amelynek vízellátása vizmühálózatba /közmű, illetve közüzemi jellegű/ bekötött vízvezetéknek vagy házi vízvezetéknek a lakás valamelyik helyiségében felszerelt kifolyó­csapján keresztül történik. Vezetékes vizzel a lakáson kivül ellátot t az a lakás, ahol a vizmühálózati vagy házi vizvezetéki ki­folyócsap a lakáson kivül, a lakást magában foglaló épületen belül, annak falán vagy a lakáshoz nem tartozó közös helyiségben /pl. folyosón/ vagy az épület telkén /udvarán/ van, illetve ha utcai közkifolyócsapról történik a vizvétel. Egyéb vizellátás u az a lakás, amelynek vízellátása az épület telkén /udvarán/ vagy más telken levő magánkutból, forrásból stb., illetve közkutból biztositott. Gázzal ellátot t az a lakás, amelynek gázellátása vezetékes városi gáz-, földgáz-, vagy helyi /pl. üze­mi/, illetőleg propán-butángáz tartályos hálózatból vagy propán-bután gázpalackból történik. Vizöblitéses W.C.-vei ellátot t az a lakás, amelyben a vizöblitéses W.C. a lakáson belüli vagy ahhoz tartozó, szennyvízelvezető köz- vagy házicsatornával is rendelkező helyiségben van. Szennyvízelvezető csatornával ellátot t a közüzemi, illetve közüzemi jellegű szennycsatorna rendszerbe bekötött vagy házicsatornával rendelkező lakás. Házicsatornával ellátott az a lakás, ahonnan a szennyvizet földalatti csatornán keresztül fedett tároló, ülepitő, tisztitó berendezésbe vezetik. Szervezett szemételszállitással rendelkezi k az a lakás, ahonnan a háziszemetet, hulladékot rendszere­sen /hetente legalább egyszer/, szervezett módon elszállítják. FŰTÉS A lakások fűtési módja lehet központos és helyiségfütés. Központos fűtési módo k: - Táv-, tömbfűtés : több épület /lakótelep/ több lakásának fűtéséhez a hőt hőerőmű, fűtőmű, illetve ter­mészetes hőforrás adja. - Épület egyedi kazánfüté s: egy épület több lakásának fűtéséhez a hőt az épületben vagy azzal közvetlen kapcsolatban levő kazán/ház/ szolgáltatja. - Etázsfüté s: egy lakás /egy szint/ vagy csak egy egylakásos épület /családi ház/ helyiségeinek egy fütőhelyről történő együttes hőellátása. A helyiségfüté s a lakás egyes helyiségeinek helyi hőtermelővel - kályhával, konvektorral stb. - történő fűtése. A fűtési módon kivül közlésre kerül a lakás fűtésére leginkább használt főbb tüzelőanyag fajta /ener­giahordozó/ is. Ilyenek a villany, gáz, olaj vagy szilárd tüzelőanyago k /fa- és szénféleségek vagy egyéb tüze­lőanyagok /. FALAZAT A lakások külső /fő-/ falazat szerinti csoportosítása az épitési technológia, illetve a tartóssági kö­vetelmények alapján egyszerűsített módon történt, mégpedig: a hagyományos, kézi falazás szerint, amelybe a tégla, kő, kézi falazóelem; fa; illetve vályog, sár, döngöltföld anyagú falazat tartozik. Ez utóbbiaknál a szi­lárd alapozást /tégla, kő, beton/, illetve az alapozás hiányát külön is kimutatjuk; továbbá a fejlettebb épi­tési technológiaként alkalmazott kö'zép- és nagyblokk, panel, öntött fal stb. falazatú lakásokat is külön cso­portosítjuk. Egyéb falazatú lakás: a nem állandó épület, épitmény bádog-, fa-, papirlemez stb. falazattal épitett lakása. A vegyes összetételű falazattal épitett lakás a falazat nagyobb részét kitevő anyag csoportjába került. ÉPÍTÉSI ÉV Az újonnan épitett vagy teljesen ujjáépitett és a lakásmegosztás során keletkezett lakásoknál megegye­zik a használatbavételi engedély kiadásának évével. Amennyiben a lakásnak használatbavételi engedélye nincs /ré­gi épitési, engedély nélkül igénybe vett/, azonos az első lakó beköltözésének évével. A tatarozás, felujitás éve nem tekinthető a lakás épitési évének. 554

Next

/
Oldalképek
Tartalom