Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)

XII. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

A komfortfokozatba nem sorolható un. egyéb lakás, amely csak egy helyiségből is állhat, ha alapterü2 o lete a 4 m -t eleri lakásnak, ha nem éri el a 4 m^-t és lakják, akkor lakott egyéb lakóegységnek minősül. Az úgynevezett otthonházak /nyugdijasok, szobabérlők, fiatal házasok háza/ azon lakásegységei, amelyekben a lakók önálló magánháztartást vezetnek, lakásoknak számitanak. Egy lakásna

k minősül az egymással - általában műszakilag, építészetileg is összefüggő-, belső átjárókkal összekötött lakóhelyiségek mellék- és egyéb lakáshelyiségek csoportja, még akkor is, ha egy vagy több helyiség átjáróit ideiglenes jelleggel /nem fallal/ lezárták és az igy elválasztott helyiségek több háztartás otthonául szolgálnak /pl. társbérlet esetén/. Nem számit külön lakásnak az olyan különálló, egyetlen helyiség /pl. nyári konyha/, amelyet azzal a céllal épitettek, hogy a lakás részét képezze, tekintet nélkül arra, hogy abban a lakást használó család vagy más háztartás /pl. albérlő/ lakik. Ugyanakkor az albérlőtartás céljára épitett második és további, nyári konyha elnevezésű vagy más ilyen jellegű épitmény lakott helyiségeinek adata a lakások számában nem szerepel. Ezek lakott egyéb lakóegységek. Amennyiben egyes, korábban összefüggő lakáshelyiségeket /lakást/ - önálló lakás /lakások/ kialakitása céljából - műszakilag megosztottak /leválasztottak/, akkor annyi különálló lakásnak minősül, ahány műszakilag önálló lakást alakitottak ki a korábbi egy lakásból. Ugyanakkor, ha két vagy több korábban különálló lakást műszakilag /pl. belső ajtókkal/ összekötöttek /összevontak/, ezek mint közös légterű, illetve összefüggő lakáshelyiségek már csak egy lakást képeznek. Az "egy lakás" fogalmának meghatározására - a nemzetközi statisztikai gyakorlatban is elfogadott műszaki /épitészeti/ egységet az 1960. évi népszámlálás alkalmazta első izben. E fogalom pontos meghatározásának hiányában az 1949. évi népszámlálásnál a két- vagy többszobás, több család által lakott lakások egy részét családonként, mint külön lakást irták össze. A jelenlegi lakásfogalom figyelembevételével az ország 1949. évi lakásállományát az 1.4.3 sz. tábla lábjegyzete tartalmazza. A részletező adatok átdolgozására nem volt lehetőség, ezért az 1.4.1. sz. tábla is az 194 9. évi lakásadatokat az akkori fogalmaknak megfelelően tartalmazza. Lakott lakás

, illetve lakott egyéb lakóegység az, amelynek az eszmei időpontban legalább egy állandó vagy ideiglenes bejelentett lakója volt. A lakott lakások adatainak közlése a lakónépességre vonatkozik, ezért egyes, a lakónépesség különböző ismérvek szerinti megoszlásával kapcsolatos táblákon /az 1.4.15-19, 2.4.14-16, 2.4.20-27 és 2.4.40-46 sz./a "Lakás lakónépesség nélkül" adatsor is szerepel. Az ide sorolt lakások lakottak ugyan, azonban csak olyan állandó bejelentett lakójuk van, aki - többnyire munkavégzés, tanulás miatt - ideiglenesen egy másik lakásban is bejelentkezett. Az ilyen személyek adatai az ideiglenesen bejelentett lakóhelyük adataiban szerepelnek. Nem lakott laká

s az, amelynek az eszmei időpontban sem állandó, sem ideiglenes bejelentett lakója nem volt. /Ilyenek: a kiadatlan, az átmenetileg üresen álló lakások, a műszakilag már átadott, de még igénybe nem vett uj lakások és a csak idényszerűen, általában dologidőben szállásként használt — pl. tanyai — lakások. / A nem lakott, személyi tulajdonu üdülőegységeket 1984-ben nem irták össze. így az 1984. évi lakásadatokban ezek száma nem szerepel és levonásra került az 1970. és az 1980. évi adatokból is, azonban az 1960. évi és korábbi, nem lakott lakásokra vonatkozó adatok ezek számát is tartalmazzák. LAKÁSNAGYSÁG A lakások nagyságcsoportba sorolása egyrészt a szobák száma és nagysága, másrészt az alapterület szerint történt. 2 A szobák szama es nagysága szerinti besorolá

s - az 1970. evit megelőző népszámlálások 6 m -nél na2 gyobb lakoszoba szerinti csoportositasával szemben - 1970 óta az összes 4 m -es és nagyobb szobák, illet2 2 ve a lakószobák /12 m —nél nagyobb/ és a fél— és kisszobák /4—12 m / számának figyelembevételével a következő: 2 - az összes szobák szama szerint

i csoportosítás - a 4 m -es és nagyobb szobák alapterületének figyelembevétele nélkül - a szobák, a fél- és kisszobák együttes száma alapján történt /pl. az egy szobából és két félszobából vagy kisszobából álló lakás igy háromszobás/. Egyes táblákon e csoportosítás kibővül a konyhával való ellátottság szerint is; 2 - a szoba es felszoba alapja

n csoportosított adatok eseteben a 4-12 m alapterületű szobaval is ren2 delkezo lakások félszobánként is besorolásra kerültek. Amennyiben a lakásnak több 7-12 m -es félszobája is van, akkor két félszoba e csoportosításnál egy szobát képez. /pl. az egy szobából és 2 2 ket 7-12 m -es félszobából álló lakás kétszobás./ Ugyanigy a két 4-6 m -es kisszoba vagy páratlan, maradék kisszoba e csoportosításnál egy félszobának számit. A félszobás csoportosítást tartalmazó közlési táblák az összes szobaszám szerinti adatokkal való összehasonlítás megkönnyítése végett a besorolást általában összevontan - félszoba nélkül - is tartalmazzák. Az összevonásnál a másfélszobás lakások a kétszobások között, a két és félszobás lakások a háromszobások kö551