Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)

IV. A HÁZTARTÁSOK ÉS CSALÁDOK ÖSSZETÉTELE

A családból álló háztartások 96 %-a egycsaládos, s az egycsaládos háztartások 90 %-át olyan családok alkotják, amelyekkel sem rokon, sem idegen személy nem él együtt. Az elmúlt öt év alatt az egycsaládos háztartások száma több mint 4 %-kal emelkedett, a kétcsaládosoké pedig 28 %-kal csökkent. A kétcsaládos háztartások túlnyomó többségében szülök élnek együtt gyermekük családjával. 1980-1984 között a családból álló háztartások családtipusok szerinti összetétele kismértékben változott. Az egycsaládos háztartásokban némileg növekedett azoknak a családoknak az aránya, amelyekben az egyik szülő - az apa vagy az anya - egyedül él gyermekével, valamelyest emelkedett a gyermek nélkül élő házaspárok aránya is, a gyermekkel együtt élő házaspároké pedig csökkent. Az egycsaládos háztartások 54 %-a gyermekükkel élő házaspárból áll, egynyolcada pedig olyan család, ahol csak az egyik szülő - túlnyomórészt az anya - él együtt gyermekével. A gyermek nélkül élő házaspárok az egycsaládos háztartások egyharmadát alkotják, de ezek nagyrészt olyan idősebb házaspárok, akiknek gyermekei már uj családot alapítottak, külön háztartásban esetleg más lakásban élnek. A felmenő rokonsági kapcsolatban élő kétcsaládos háztartások mintegy háromnegyede olyan tipusu, ahol szülő-házaspár és gyermek-házaspár él közös háztartásban, több mint egyötödében pedig házaspár él együtt olyan családdal, amelyben az egyik szülő egyedül neveli a gyermekét. Az 1980-as években mérsékelten tovább növekedett a 4 vagy kevesebb személyből álló, ugyanakkor jelentősebben csökkent az 5 vagy több személyből álló háztartások száma. Mig ez utóbbiak öt évvel ezelőtt a háztartások 11 %-át képviselték, addig arányuk ma a 9 %-ot sem éri el. A kisebb létszámú háztartások közül legjelentősebben /12 %-kal/ a kétszemélyes háztartások száma nőtt. Az egytagú és a négytagú háztartások száma közel azonos mértékben /3—4 %-kal/ emelkedett, mig a háromtaguaké egy árnyalattal csökkent. A háztartásnagyság vázolt alakulása részben összefügg a többcsaládos háztartások csökkenő tendenciájával. A háztartások a háztartástagok száma szerint Háztartástagok száma Szám /I 000-ben/ Százalékban Háztartástagok száma 1970 1980 1984 1970 1980 1984 1 590 730 759 17,5 19,6 19,8 2 869 1 04 4 1 167 25,7 28,1 30,5 3 807 830 826 23,9 22,3 21,6 4 638 724 748 18,9 19,5 19,5 5 288 255 234 8,5 6,8 6,1 6 116 89 68 3,4 2,4 1,8 7-X 70 47 29 2,1 1,3 0,7 Összesen 3 378 3 719 3 831 100,0 100,0 100,0 A népességen belül a gazdaságilag aktiv keresők arányának csökkenő és az inaktiv keresők hányadának emelkedő tendenciája a háztartások keresők szerinti összetételében is éreztette hatását. 1980 óta 23 %-kal növekedett azoknak a háztartásoknak a száma, amelyekben csak inaktiv kereső van, az aktiv keresővel rendelkezőké pedig 3 %-kal csökkent. A változások eredményeként 24 %-ról 28 %-ra növekedett az aktiv kereső nélküli háztartások aránya, ennek megfelelően jelenleg a háztartások 7 2 %-ában él aktiv kereső, ebből 23 %-os arányt képviselnek azok a háztartások, amelyekben inaktiv kereső háztartástagok is vannak. A háztartások 29 %-ában egy, valamivel több mint egyharmadában kettő, 9 %-ában pedig három vagy több aktiv kereső van. 1980-hoz képest 6 %-kal csökkent az egy aktiv keresős és - a többcsaládos, illetve nagy taglétszámú háztartások számának visszaesése folytán 9 %-kal a három vagy több aktiv keresős háztartások száma, a két aktiv keresővel rendelkezőké pedig kismértékben /2 %-kal/ növekedett. 54