Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)
XII. A FOGALMAK MAGYARÁZATA
A középiskola - érettségi, képesitő nélküli - befejező osztálya a 4., illetve a régebbi oktatási rendszerű gimnáziumok esetén a 8. osztálynak felel meg. A visszatekintő adatok összeállításánál - az 1930. évi népszámlálás kivételével - azok, akik a korábbi 2-3 évfolyamos középiskolák valamelyikében végeztek, de érettségit, képesitőt nem szereztek, az általános iskola 8. osztályát végzettek közé kerültek. Felsőfokú tanintéze t mindazon oktatási intézmény, amely érettségire /képesitőre/ épül, magasfoku szakismereteket és általános műveltséget nyújt, sikeres befejezése államvizsga letételére, illetve diploma megszerzésére jogosit. A befejezett felsőfokú tanintézeti végzettség fogalmát az 1970. év előtti népszámlálások a jelenlegitől eltérően értelmezték. Az 1930. évi népszámlálás - az oklevelesek mellett - felsőfokú végzettségűnek tekintette a végbizonyítvánnyal rendelkezők közül azokat is, akik olyan felsőfokú tanintézetben fejezték be tanulmányaikat, ahol diploma megszerzésére nem volt lehetőség /hittudományi, katonai, jogakadémiai stb./. Az 1.1.21 sz. táblázat 1930-1949. évi soraiban nem a személyek adatai, hanem a népesség birtokában levő oklevelek száma szerepel. Az 1930., 1941. és 1949. évi népszámlálások ugyanis a végzettség jellege szerint a felsőfokú végzettségű személyek adatai helyett a megszerzett oklevelek számát részletezték. Ugyanezen táblázat 1960. évi adatai pedig - a végbizonyítvánnyal rendelkezők nélkül - csupán az okleveleseket tartalmazzák. A felsőfokú tanintézetek egyetemi, főiskolai és egyéb felsőfokú csoportra oszlanak. Az egyetemi jellegű főiskolákon szerzett végzettségek - a főiskolai karok kivételével - az egyetemi szintű, az egyetemek, illetve az egyetemi jellegű főiskolák főiskolai karaié pedig a főiskolai szintű végzettségek közé kerültek. A felsőfokú tanintézeteken belül az akadémiai, az állami műszaki főiskolai és a gazdasági és műszaki akadémiai végzettségűek a végzett szaknak megfelelő "főiskola, egyéb" megjelölésű adatok között szerepelnek. Az egyéb felsőfokú szintű csoportba kerültek a felsőfokú technikumi, az 1962-1975 között szerzett tanitóképző intézeti, az 1960 utáni óvónőképző intézeti, a műszaki, mezőgazdasági, egészségügyi oktatói, továbbá a felsőfokú pénzügyi és számviteli, a felsőfokú kereskedelmi és vendéglátóipari, valamint a felsőfokú külkereskedelmi szakiskolai végzettségek. A szakmunkásképző iskolai tanári végzettségűek, ha diplomájuk egyben középiskolai oktatásra is képesitett, a "középiskolai tanári" csoportba kerültek. A főiskolai szintű polgári iskolai tanári végzettségűek "általános iskolai tanári" megjelöléssel szerepelnek. A tudományegyetemek, tanárképző /pedagógiai/ főiskolák, tanitóképző intézetek könyvtár, népművelés, muzeológia, népművelő-könyvtáros szakát a "közművelődési nem tanári", minden más, úgynevezett nem tanári szakot, a "tudományos nem tanári" elnevezésű sorok tartalmazzák. A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem szakositó tagozatán főiskolai oklevelet szerzettek közül a gazdaságpolitikai, a közművelődési és a pártépités-politikai vezetési szakot végzettek az egyéb jellegű csoporton belül a főiskolai sorba kerültek, valamennyi többi szakon végzett a "főiskolai, tudományos nem tanári" kategóriában szerepel. A befejezett iskolázottság jelleg szerinti csoportosításánál az állategészségügyi és a mezőgazdasági gépészeti /a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzettek kivételével/ végzettségeket a mezőgazdaságiak tartalmazzák. A szakiskolai, általános iskolai, középiskolai ének-zene tanári végzettségek /kivéve a művésztanárokat/ nem a "művészeti", hanem az oktatási jellegűek között kerültek kimutatásra. Hasonlóan a közgazdasági tanárok sem a közgazdasági végzettségűek között találhatók. A kereskedelmi csoportban csak az 1960 után a Felsőfokú Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskolában, majd Főiskolán végzettek szerepelnek, a korábbi - régies szóhasználattal kereskedelmi - főiskolák, akadémiák a közgazdasági jellegűek közé kerültek besorolásra. A legmagasabb iskolai végzettség szerinti besorolástól eltérnek azok az adatok, amelyek egy-egy jellegzetesebb végzettségi fokozat arányszámait - a megfelelő korú népességből - az annál magasabb végzettségűek hozzászámitásával mutatják ki. Ennél az összeállításnál pl. a befejezett középiskolai végzettségűek arányszámai a felsőfokú tanintézeti oklevelet, végbizonyítványt szerzettek adatait is magukban foglalják. Az 1.1.18 sz. tábla 1930. évre vonatkozó sorainak a "10-X éves, 0 osztály" rovata nem tartalmazza az iskolai végzettség nélkül irni-olvasni tudókat. A szöveges elemzésben a "diplomások" kifejezés átfogóan, az összes felsőfokú»végzettségűre vonatkozik. A "műszaki" megjelölés az ipari, épitőipari, közlekedési, postai, távközlési, vízgazdálkodási, városgazdálkodási, földmérési jellegű végzettségűeket foglalja magában. KONGRUENICA, A VÉGZETTSÉG HASZNOSÍTÁSÁNAK FOKA A kongurencia-vizsgálat célja a munkahelyek ismereti igényétől és a munkaerő ismereteinek minőségétől függő kétféle struktura összehasonlítása, egyezésének és eltérésének megállapítása. 68. 1984. évi Mikrocenzus 537
