Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)

X. A MINTAVÉTEL KIVÁLASZTÁSI MÓDSZERE

A fenti nagyságcsoportokon belül jelleg szerint a települések az alábbi rétegekbe lettek sorolva: ls a munkásosztályhoz tartozó aktiv keresők abszolút többségben vannak az aktiv és inaktiv keresők között 2: az aktiv munkás keresők csak relativ többségben vannak és arányuk nagyobb 25 %-nál 3: a szövetkezeti parasztsághoz tartozó aktiv keresők vannak abszolút vagy relativ többségben 4: az egyéb /szellemi, kisárutermelő, kiskereskedő/ aktiv keresők vannak abszolút vagy relativ többségben 5: az inaktiv keresők vannak abszolút vagy relativ többségben. A települések az egyes rétegeken belül nagyságukkal /a lakásaik számával/ arányos valószinüséggel kerültek a mintába. Annak érdekében, hogy az ELAR keretében működő gyakorlott kérdőbiztositok mellett minél kevesebb egyszeri alkalomra megbizott összeiróra legyen szükség a mikrocenzus végrehajtásához, célszerűnek látszott az eredeti 15 %-os arányos mintát jobban tömöriteni, kevesebb településre koncentrálni, főként azokra, amelyek benne vannak az uj ELAR mintában. Ez egyrészt azt jelentette, hogy az arányos mintába kiválasztott ÍO ezer alatti lélekszámú települések közül nem mind, hanem csak kb. két-harmaduk került be a mikrocenzus mintájába, másrészt a 10-15 ezres lélekszámú települések - ezek a 15 %-os arányos mintában mind szerepeltek - közül is történt kiválasztás. A 15 ezernél népesebb települések a mikrocenzus mintájában is mind benne vannak. Végeredményben a minta 5 24 települést foglalt magába. SZÁMLÁLÓKÖRZETEK KIVÁLASZTÁSA A számlálókörzetek is rétegekbe lettek sorolva. Először is külön réteget alkottak a belterületi és a külterületi körzetek. A belterületi körzetek jelleg szerint ugyanolyan módon kerültek az öt réteg valamelyikébe, mint a települések. A külterületi körzetekből az 1., 2. és 4., illetve a 3. és 5. rétegek összevonása révén csak két réteg került kialakításra. Annak érdekében, hogy minden körzetből biztosítani lehessen a szükséges lakásszámot, a 100-nál kisebb lakónépességü körzetek nem képeztek önálló mintavételi egységeket, hanem vagy földrajzilag közeleső önálló körzetekhez lettek csatolva, vagy több ilyen kis körzet együtt képezett egy kiválasztási egységet. A csatolásokra, illetve összevonásokra még a kiválasztás végrehajtása előtt került sor, igy biztosítani lehetett, hogy a körzetek is, mint mintavételi egységek, nagyságukkal arányos valószinüséggel kerüljenek be a mintába. A 15 %-os arányos mintába kiválasztott 4-6. nagyságcsoportu /I 500-10 OOO lakosú/ települések mindegyikéből hat körzet került a mintába. Mivel a kisebb településeken nem volt ennyi körzet vagy legfeljebb hat körzet volt/ ezeknél nem került sor körzetek kiválasztására, a települések teljes címanyaga szolgált a lakások kiválasztásához mintakeretül. A ÍO ezernél nagyobb települések mindegyikéből a számlálókörzetek 15 %-a került be az arányos mintába. A mikrocenzus mintájának már emiitett tömöritését a 3-10 ezer lélekszámú településeken ugy lehetett elérni, hogy a mintába került településeken az eredetileg kiválasztott hat körzeten felül még további körzetek - általában még 3 körzet - kerültek kiválasztásra. Mivel a 10-15 ezer lélekszámú településekből is történt kiválasztás, esetenként itt is szükség volt az arányos minta keretébe nem tartozó körzetek bevonására. A 15 ezernél népesebb települések esetén viszont a mikrocenzus mintájának körzetei lényegében megegyeznek a 15 %-os arányos minta körzeteivel, csak esetenként került sor kisebb korrekciókra a lakásállomány időközbeni változása miatt az arányosság biztosítása érdekében. Ilyen korrekciót, illetve kiegészítést jelentett az 1983-ban és 1984. I—

III. negyedévekben épült lakótelepi lakások megfelelő arányú reprezen— tálására uj lakótelepi körzetek kiválasztása és bevonása a mikrocenzus mintájába. 526