Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)
III.A NÉPESSÉG FŐBB JELLEMZŐINEK ALAKULÁSA - Az aktiv keresők főbb ágazati és foglalkozási jellemzői
A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás területén dolgozó aktiv keresők számának csökkenése lelassult, minthogy az utóbbi években megszűnt a más népgazdasági ágakba - elsősorban az iparba és építőiparba - irányuló tömeges eláramlás, sőt a mezőgazdaság néhány területén némi visszaáramlás volt tapasztalható. E változásban szerepet játszott a mezőgazdaság és más népgazdasági ágak között korábban meglevő jövedelem-különbségek kiegyenlítődése, valamint a műszaki fejlődéssel, a melléküzemágak növekvő jelentőségével kapcsolatban tapasztalható ágazaton belüli átrétegződés. Az aktiv keresők összetétele népgazdasági ágak szerint Népgazdasági ág Szám 11 000 fő/ Százalékban Népgazdasági ág 1970 1980 1984 1970 1980 1984 Ipar 1 804 1 717 1 607 36,2 33,9 32,7 Épitőipar 370 413 366 7,4 8,2 7,4 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 1 245 963 916 25,0 19,0 18,6 Közlekedés, posta és távközlés 363 412 397 7,3 8,1 8,1 Kereskedelem 395 496 506 7,9 9,8 10,3 Vízgazdálkodás 59 77 76 1,2 1,5 1,5 Egyéb anyagi tevékenység 40 47 41 0,8 0,9 0,8 Személyi és gazdasági szolgáltatás 102 158 170 2,0 3,1 3,5 Egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatás 366 525 592 7,3 10,4 12,0 Közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatások 245 261 248 4,9 5,1 5,1 összesen 4 989 5 069 4 919 100,0 100,0 100,0 Az életmód, az életkörülmények változása folytán az 1970-es évtizedben mindinkább előtérbe kerültek a gazdasági, egészségügyi, szociális, kulturális, az egyéb szolgáltatások fejlesztésével, továbbá a bővülő idegenforgalommal kapcsolatos igények. A szolgáltatások kiszélesítése - miután ezek a tevékenységek létszámigényesek - maga után vonta ezen ágazatok munkaerőállományának növekedését. Igy az 1970-es évtized vége felé fokozatos arányeltolódás ment végbe a nem anyagi ágak javára. Ez az irányzat az 1980-as évek elején is folytatódott. Mig 1970-ben az aktiv keresők 14 %-át, addig jelenleg már több mint egyötödét a nem anyagi ágak kötik le. A főbb településtípusokat tekintve, 1980 óta - hasonlóan az 1970-es évtizedhez - tovább módosult az aktiv keresők ágazati strukturája. Az iparban dolgozók aránya mind a fővárosban, mind a vidéki városokban és községekben visszaesett, de vidéken a csökkenés mérsékeltebb volt, mint a budapesti lakosság körében. A vidék kereskedelmi hálózatának a fővárosénál nagyobb mértékű fejlesztését mutatja, hogy mig 1970-ben a kereskedelemben foglalkoztatott dolgozóknak kétharmada a vidéki városok és községek lakosságához tartozott, addig ma közel háromnegyed részük él vidéken. Ugyancsak a vidék fejlődése jut kifejezésre a szolgáltató hálózatban, az egészségügyi, az oktatási, a szociális, kulturális és közigazgatási ellátásban dolgozók számának területi megoszlásában. 1970-ben a szolgáltatás jellegű ágak aktiv keresőinek 67 %-a, jelenleg 73 %-a vidéki lakos. 42
