Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)

III.A NÉPESSÉG FŐBB JELLEMZŐINEK ALAKULÁSA - Demográfiai összetétel

III. A népesség főbb jellemzőinek alakulása DEMOGRÁFIAI ÖSSZETÉTEL Az ország népessége jelenleg 10 millió 659 ezer fő, 0,5 %-kal /50 ezer fővel/ keve­sebb mint öt évvel korábban volt. A népesség mérsékelt fogyásában szerepet játszott, hogy - a már 1980-ban is igen alacsony élveszületési arány tovább csökkent, - a megnövekedett idősebb korosztályokba tartozók halálozási aránya magas, - a halandóság a középkorúak körében emelkedett. 1984-ben 1 000 lakosra 11,7 élveszületés jutott, szemben az öt évvel korábbi 13,9-es értékkel. Ugyanezen idő alatt az 1 000 lakosra jutó halálozás mérsékelten - 13,7-re - emelke­dett, ami közel másfélszerese az eddig tapasztalt legalacsonyabb 1961. évi mutatónak. A halálozási arány növekedése elsősorban azzal függ össze, hogy a viszonylag magas halandó­ságu idősebb korosztályokba tartozók egyre nagyobb hányadot képviselnek a népességen belül, a korösszetétel ilyen irányú változása tehát /az időskorúak halálozási arányszámának javulása ellenére/ önmagában is rontja a teljes népesség halandósági mutatóját. A népesség számának alakulása, népsűrűség ÉV Népesség 11 000 fő/ Népsűrűség 1 km^-re Időszak Tényleges szaporodás, ill. fogyás /-/ Átlagos évenkénti szaporodás, ill.fogyás /-/, százalékban ÉV Népesség 11 000 fő/ Népsűrűség 1 km^-re Időszak szám U 000 fő/ százalékban Átlagos évenkénti szaporodás, ill.fogyás /-/, százalékban 1960 9 961 107,1 ­­­­1970 10 322 110,9 1960-1969 361 3,6 0,36 1980 10 709 115,1 1970-1979 387 3,8 0,37 1984 10 659 114,6 1980-1984 - 50 -0,5 -0,10 Az ország lakosságának változatlanul 19 %-a él a fővárosban, a többi város népesség­hányada másfél százalékponttal, 37 %-ra nőtt. Ennek megfelelően a községeké 44 %-ra csökkent, vagyis a városlakók túlsúlya tovább /56 %-ra/ emelkedett. Ebben szerepet játszott 13 - összes­ségében 136 ezer lakost számláló - nagyközség városi rangra emelése, valamint 12 község vá­roshoz csatolása 24 ezer lakossal. A településtípus szerinti megoszlás mérsékelt változása mellett azonban a főváros, a vidéki városok és a községek népességfejlődési ütemét tekintve jelentős különségek tapasz­talhatók az 1970-es évekhez képest. Az 1980-1984 közötti időszakban a tényleges szaporodás évenkénti átlagos mértéke Budapest esetében elenyészővé vált, a vidéki városokban a felénél kisebbre esett vissza. A községekben viszont a fogyás csaknem kétszer olyan gyors volt, mint 1970-1979 között. Az elmúlt öt évben tehát a városok együttes népességnövekedése feleannyi idő alatt számszerűen a negyedét sem érte el az 1970-es évtizedben tapasztaltnak. A községekben viszont öt év alatt csak nem ugyanannyival fogyott a népesség, mint az előző évtizedben. 4. 1984. évi Mikrocenzus 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom