Gyermekgondozás, gyermekellátás a családban az 1984. évi mikrocenzus alapján (1986)

IV. A 0-14 ÉVES GYERMEKEK ÉLETÚTJA, ILLETVE AZ EGYES ÉLETSZAKASZOKRA LEGJELLEMZŐBB ELLÁTÁSI TÍPUSOK

nagyszülők vagy más személyek is részt véttek, illetve az ilyen korú gyermekek jelentós hányada az anyai és gyermekintézményi ellátás után felügyelet nélkül töltötte napjait. Ez utóbbi tipusu életút a 11 évesek 17 %-ára, a 14 éveseknek pedig már a 27 %-ára jellemző. A születésük óta folyamatosan az anya által ellátott gyermekek aránya a 7-14 évesek körében 8 % körül mozgott. A teljes életútra jellemző ellátás /Százalék/ —A gyermek jelenlegi —életkora Ellátási mód -— 0-11 1-3 4-6 7-10 11-14 —A gyermek jelenlegi —életkora Ellátási mód -— hónapos éves Egyféle ellátási mód a jellemző 97,4 63,9 13,8 8,6 9,1 Az anya az ellátó 96,7 63,4 13,4 8,0 7,8 ebből: szülési szabadságon, gyesen van 89,0 55 ,5 7,4 2,3 1,5 eltartott 6,4 5,8 3,2 3,0 3,8 Nem az anya az ellátó 0,7 0,5 0,4 0,6 1,3 Többféle ellátási mód a jellemző 2,6 36,1 86 ,2 91,4 90,9 ebből: anya és gyermekintézmény 2,1 30,6 75,6 67,2 39 ,5 anya, gyermekintézmény és nagyszülő 0,5 4,4 8,4 8,9 anya, gyermekintézmény és felügyelet nélkül 0,0 5,3 22 ,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A községekben és a városokban élő gyermekek életútját összevetve az tapasztalható, hogy a községekben minden korcsoportban magasabb azoknak a gyermekeknek az aránya, akiket születésük óta végig az anya lát el napközben is. A csak az anya által ellátott gyermekek arányában már a 2 éven aluliak esetében is vannak területi különbségek, de a nagyobb mérvű differenciák előszóra 2-3 éves gyermekek életútját összehasonlítva fedezhetők fel. A 2 éveseknek községekben még a négyötöde, vidéki városokban kevesebb mint kétharmada, Budapesten pedig márcsak megközelítően a fele tölthette végig otthon napjait az anya felügyelete és gondoskodása mellett; a 3 éveseknél még nagyobbak a különbségek, a községekben a 3 évesek csaknem felének, a vidéki városokban már kevesebb mint harmadának, Budapesten pedig már csak az egyötödének alakult igy a helyzete. A városi gyermekek napközbeni ellátásába már elég korán bekapcsolódnak a gyermekintézmények, a községekben élő gyermekeket hosszabb ideig ápolja az anya, a bölcsődébe csak kis hányaduk járhat, s az anya kizárólagos szerepe az ellátásban többségüknél csak az óvodáskorban szűnik meg. A 4-6 évesek többségének életútját már minden településtípusban az jellemzi, hogy napközbeni ellátásukban az anyán kivül gyermekintézmény is részt vett, a végig az anya által ellátott gyermekek aránya pedig mindenhol lecsökken, de a területi különbségek továbbra is érzékelhetők. A 7-14 éves gyermekeknél a városokban 4-5 %, a községekben pedig 12 % körül mozog azoknak a gyermekeknek az aránya, akiket végig az anya látott el. Az iskoláskorúak életútját településtípusonként összehasonlítva kitűnik, hogy a napköziket a fővárosi gyermekek veszik legnagyobb mértékben igénybe, a nagyszülők a községekben élő gyermekek napközbeni ellátásában nyújtják a legtöbb segitséget, a leghamarabb a vidéki városokban kerül sor arra, hogy a gyermekek egy része napközben felügyelet nélkül marad. 18