Egészségi állapot, egészségkárosító szokások az 1984. évi mikrocenzus alapján (1987)

III.EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ SZOKÁSOK - 3. Dohányzás és alkoholfogyasztás

A mindkét élvezeti cikkel élők demográfiai adatai a már korábban - a dohányzásnál és az alkoholfogyasztásnál - elmondottakhoz hasonlóan alakulnak. Az együttes fogyasztás azonban természetesen eltérő tendenciákat is eredményez. Ez elsősorban a dohányzó és egyben rendszeresen alkoholt fogyasztó csaknem félmillió személyre vonatkozik, akiknek a demográfiai jellemzői egves esetekben eltéréseket mutatnak a dohányzó, de csak alkalomszerűen alkoholt fogyasztó személyek (több mint másfél millió ember) adataitól. A dohányzás mellett az alkoholt már egész fiatalon (15-19 éves korban) alkalomszerűen fogyasztja a fiúk több mint egyharmada. A következő korosztályokban a rendszeres alkoholfogyasztó dohányosok hányada fokozatosan és folyamatosan emelkedik 49 éves korig. Ekkor éri el a csúcspontját, a 45-49 éves férfiakból minden hatodik dohányzik és rendszeresen alkoholt is fogyaszt. 50 éves kor fölött arányuk kis mértékben, de folyamatosan csökken. A mindkét élvezeti cikket fogyasztó nők hányada még az alkalomszerűen ivó dohányzók esetében is lényegesen alatta van a férfiakénak (maximális arányuk 30-34 éves korban alig több, mint a korcsoporthoz tartozók egyötöde) és 35 éves kortól ezek a mutatók is fokozatosan csökkennek. A rendszeresen ivó dohányzó nők hányada minimális (0,5 %), korcsoportonkénti tendenciája - az előfordulások kis száma miatt - nem értékelhető. A családi állás szerint csoportosított adatok is azt mutatják, hogy a mindkét élvezeti cikket fogyasztók hányada a nem családban élők között a legmagasabb. A család-háztartásban élő férfiak 11 %-a, az egyedülállók 17 %-a, és az egyéb rokonként vagy nem rokonként együtt élők 18 %-a fogyasztja rendszeresen mindkét élvezeti cikket. Az iskolai végzettség szintjének növekedésével mindkét nemnél - e káros szenvedélyekkel rendszeresen élők aránya folyamatosan csökken. Az általános iskola 6. osztályát végzett vagy ennél alacsonyabb végzettségű férfiak 17 %-a dohányzik és rendszeresen italozik. A 8. osztályt végzettek közül 13 %, a középfokú szakmunkásképző iskolát végzettekből 11 %, az érettségizetteknek 6 %-a, a felsőfokú végzettséget szerzetteknek 2 %-a tartozik a rendszeresen italozó dohányzók táborába. A nők körében a tendencia hasonló, az arányok azonban lényegesen alacsonyabbak . A dohányzás melletti alkalomszerű szeszesital-fogyasztás iskolai végzettség szerint viszont azt jelzi, hogy a kulturális szint növekedésével emelkedik - mindkét nemnél - a dohányzás és ehhez kapcsolódó alkalomszerű szeszesital-fogyasztás hányada. 3.2 A dohányzók és alkoholfogyasztók gazdasági aktivitása és foglalkozása A mindkét élvezeti cikkel élők (1,5 millió személy) közül a nagyobbik hányadot a dohányzók és az alkalomszerűen szeszes italt fogyasztók képviselik, akiknek jelentős része (82 %) az aktív keresők, kisebb része az inaktív keresők (15 %) és viszonylag csekély hányada az eltartottak csoportjába tartozik. A rendszeres alkoholfogyasztó és dohányzó 500 ezer személy háromnegyed része aktív, közel egynegyed része inaktív kereső és mindössze 1,5 %-a eltartott. 40. grafikon A DOHÁNYZÓK ALKOHOLFOGYASZTÁSA ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT 302010 H Alkalomszerűen 1. Által ános iskola 0-5. osztály 2. Általános iskola 6-7. osztály 3. Általános iskola 8. osztály Befejezett középfokú szakmunkásképző iskola, szakiskola 5. Befejezett középiskola 6. Befejezett felsőfokú tanintézet Rendszeresen 52