Az aktív keresők és az iskolai tanulók napi ingázása és utazási szokásai (1988)

II. AZ AKTIV KERESŐK ÉS NAPPALI TAGOZATON TANULÓK INGÁZÁSA - Az ingázó aktiv keresők összetételének főbb jellemzői

vők 21 %-a ingázott, mig az ügyintézőknek, valamint az ügyviteli dolgozóknak 17, illetve 9 %-a. A nőknél viszont ez utóbbiak körében volt a legmagasabb az ingázás mértéke: 16 %, szemben a vezetők, irányitók, valamint a beosztott ügyintézők egyaránt 12 %-os arányával. Az aktiv keresők és az ingázók összetétele állománycsoport, beosztás és nemek szerint 1984 /Százalék/ Állományc soport, beosztás Aktiv kereső Ingázó Ingázók az aktiv keresők százalékában Aktiv kereső Ingázó Ingázók az aktiv keresők százalékában Aktiv kereső Ingázó Ingázók az aktiv keresők százalékában összesen férfi nő Fizikai foglalkozású Szakmunkás 47,6 50,8 28 ,9 61,4 61 ,9 31,0 24 ,2 22 ,3 19 ,5 Betanított munkás 39,3 37,6 25 ,9 27,3 28 ,8 32,5 59 ,7 59 r 9 20 ,9 Segédmunkás 13,1 11,6 24 ,0 11,3 9 ,3 25,4 16,1 17 ,3 22 ,4 Együtt 100,0 100,0 27 ,1 100,0 100 ,0 30,8 100,0 100 ,0 20 ,3 Szellemi foglalkozású Vezető, irányitó 24,9 30,0 18 ,3 43,0 49 ,5 21,0 12,2 11 ,0 11 ,8 Beosztott ügyintéző 56,8 51,5 13 ,8 53,4 48 ,8 16,7 59,2 54 ,1 11 ,9 Beosztott ügyviteli dolgozó 18,3 18,5 15 ,3 3,6 1 ,7 8,6 28,6 34 ,9 15 ,9 Együtt 100,0 100,0 15 ,2 100,0 100 ,0 18,2 100,0 100 ,0 13 ,0 Az ingázók osztály- és rétegszerkezeté

t alapvetően meghatározza a munkásosztályhoz tartozók döntő túlsúlya: 1984-ben az ingázók kissé több mint háromnegyede /76 %-a/ a munkásosztályhoz tartozott, mig arányuk az aktiv keresők összességén belül 61 % volt. Ennek megfelelően a nagyüzemi parasztság, az értelmiség, valamint a szellemi foglalkozású alkalmazott réteg részaránya az ingázók között alacsonyabb volt, mint az aktiv keresők egészén belül. Ebből következik, hogy a munkásosztályhoz tartozó aktiv keresők között jóval gyakoribb volt az ingázás, mint a más - alapvető rársadalmi - réteghez tartozók körében. 1984-ben 100 aktiv kereső munkás közül 28 ingázott, ami kétszerese volt az értelmiségnél tapasztalt ingázási aránynak /14 %/. E két szélső érték között volt - bár az utóbbihoz jóval közelebb állt - a szellemi foglalkozású alkalmazottak, valamint a nagyüzemi parasztsághoz tartozók ingázásának gyakorisága /15, illetve 17 %/. Az aktiv kereső férfiak és nők osztály- és rétegtagozódásában kialakult sajátos különbségek az ingázók körében is tapasztalhatók. Az eltérés főleg a munkásosztályhoz, valamint a szellemi foglalkozású alkalmazottak rétegéhez tartozók tekintében jelentős. 1984-ben az ingázó férfiaknak 81 %-a, az ingázó nőknek 65 %-a tartozott a munkásosztályhoz, mig a szellemi foglalkozású alkalmazottak az előbbiek között csak 5, az utóbbiak körében viszont 24 %-os arányt képviseltek. Mind a férfiak, mind a nők körében a munkások ingáztak a leginkább /32, illetve 21 %-os arányban/, az értelmiségiek pedig a legkevésbé /16, illetve 11 %-os arányban/. A másik két alapvető társadalmi réteghez tartozók ingázásának gyakorisága a férfiaknál azonos mértékű /19 %/ volt, a nőknél viszont a szellemi foglalkozású alkalmazottak ingázási aránya /14 %/ kissé meghaladta a nagyüzemi parasztsághoz tartozókét /13 %/. 28