Az aktív keresők és az iskolai tanulók napi ingázása és utazási szokásai (1988)

II. AZ AKTIV KERESŐK ÉS NAPPALI TAGOZATON TANULÓK INGÁZÁSA - Az ingázó aktiv keresők összetételének főbb jellemzői

zött egyaránt 30 %-ot képviseltek az ingázók. Jóval gyakoribb volt viszont az ingázás az olyan épitoipari jellegű foglalkozást folytatók körében, akiknek tevékenységi köre általában nem egy településhez kötődik. Jellemző például, hogy a mély- és vizépitési foglalkozásúak 60 %-a utazott naponta lakóhelyétol eltérő településre dolgozni. Az előbbihez hasonlóan, a mezőgazdasági jellegű munkakörökben dolgozók közül is azok ingáztak leginkább, akiknek tevékenységi köre nagyrészt a nem lakott területekhez kötődik. Igy pl. az erdészeti, valamint a nádgazdasági és füztelepi foglalkozásúak 41 %-ának volt más településen a munkahelye, mint ahol lakott, szemben a - mezőgazdasági foglalkozásúak túlnyomó többségét képviselő - növénytermesztési és kertészeti, valamint állattartási és állatgondozási munkakörökben dolgozóknál tapasztalt 12, illetve 13 %-os aránnyal. A közlekedési, postai és távközlési foglalkozásúak döntő többségét /83 %-át/ képviselő járművezetők 28 %-os ingázása a főcsoporton belül meghatározó jelentőségű volt. A kereskedelmi, illetve a vendéglátóipari foglalkozásúak ingázásának gyakorisága jelentősebb eltérést nem mutatott, viszont a vízgazdálkodási, egészségügyi és szolgáltatási foglalkozásúak főcsoportján belül emlitést érdemel a szolgáltatási tevékenységet végzők alacsony /9 %-os/ ingázási aránya, tekintettel arra, hogy a szolgáltatások fejlesztése során - főleg városokban - jelentős számú munkahely keletkezett, s feltehető, hogy ezek nagy részét helyben lakók töltötték be. Az anyagmozgatógép-kezelő, árukezelő főcsoporton belül az anyagmozgatógép-kezelők átlagot meghaladó 34 %-os, illetve a raktárkezelők átlag alatti 27 %-os ingázási aránya érdemel emlitést. A képzettséget általában nem igénylő egyéb fizikai foglalkozásúak körébe tartozók közül a kézi anyagmozgatók, szállítómunkások, kocsikísérők ingáztak a leginkább /33 %/. A szellemi foglalkozású ingázók és az ugyanilyen tevékenységet végző aktiv keresők foglalkozási főcsoportok szerinti összetételében jelentősebb eltérés a műszaki, valamint az egészségügyi és kulturális foglalkozásúaknál jelentkezett: az ingázók között az előbbiek magasabb /31 %-os/, az utóbbiak alacsonyabb /17 %-os/ arányt képviseltek, mint a szellemi foglalkozású aktiv keresők összességén belül /24, illetve 23 %/. Ennek megfelelően az ingázás a műszaki foglalkozásúak között volt a leggyakoribb /19 %/, az egészségügyi és kulturális foglalkozásúak körében pedig a legkisebb mértékű /12 %/. A szellemi foglalkozású aktiv keresők és az ingázók összetétele foglalkozási főcsoport szerint 1984 Foglalkozási főcsoport Aktiv kereső Ingázó Aktiv kereső Ingázó Ingázók az aktiv keresők százalékában Foglalkozási főcsoport 1000 fő százalék Ingázók az aktiv keresők százalékában Műszaki 378 72 24 ,3 30,6 19 ,0 Igazgatási, igazságszolgáltatási, gazdasági, forgalmi ás áruforgalmi 406 63 26 ,1 27,0 15,6 Egészségügyi és kulturális 355 41 22 ,8 17,4 11,5 Számviteli, pénzintézeti, pénzügyi és egyéb szellemi 418 59 26 ,8 25 ,0 14,0 összesen 1557 235 100,0 100,0 15,1 Az egyes szellemi foglalkozási főcsoportokon belül az ingázás gyakorisága foglalkozási csoportonként - a fizikaiakhoz hasonlóan - jelentős szóródást mutatott. A műszaki foglalkozásúak közül általában az olyan munkakörökben dolgozók ingáztak a leginkább, akiknek tevékenysége valamilyen kapcsolatban volt a mezőgazdasággal. Igy pl. a mezőgazdasági főágazat /főosztály-, osztály-/ vezetők között volt a legnagyobb mértékű az ingázás /35 %/, ezt követték a mezőgazdasági telepvezetők, erdészet26