Az aktív keresők és az iskolai tanulók napi ingázása és utazási szokásai (1988)

II. AZ AKTIV KERESŐK ÉS NAPPALI TAGOZATON TANULÓK INGÁZÁSA - Az ingázó aktiv keresők összetételének főbb jellemzői

Az aktiv keresők és az ingázók összetétele népgazdasági ág szerint Megnevezés összesen Ipar Épitoipar Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Közlekedés ,posta és távközlés Kereskedelem összesen Épitoipar Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Közlekedés ,posta és távközlés Kereskedelem Egyéb népgazdasági ágak 1980 Aktiv keresők száma /1000 fő/ 5069 1717 413 963 Ingázók száma /1000 fő/ 1218 473 140 198 Ingázók a megfelelő népgazdasági ág aktiv keresőinek százalékában 24,0 27,6 33,8 20,5 Ingázók népgazdasági ágankénti megoszlása 100,0 38,8 11,5 16,2 412 143 34,8 11,8 496 100 20,3 8,3 1068 164 15.3 13.4 1984 Aktiv keresők száma /1000 fo/ 4919 1607 366 916 Ingázók száma (1000 fő/ 1095 414 109 196 Ingázók a megfelelő népgazdasági ág aktiv keresőinek százalékában 22,3 25,8 29,9 21,4 Ingázók népgazdasági ágankénti megoszlása 100,0 37,8 10,O 17,9 397 127 31,9 11,6 506 98 19 ,4 8,9 1127 151 13,4 13,8 Az ingázók ágazati szerkezete nemenként elég jelentős eltérést mutat. 1984-ben az ingázó férfiaknak 36 %-a, a nőknek 41 %-a az iparban talált foglalkoztatási lehetőséget Az ipar után az ingázó férfiak közül a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás részesedése volt a legmagasabb /20 %/, ezt követte a közlekedés, posta és távközlés, valamint az épitoipar /14, illetve 13 %-os aránnyal/, mig a nőknél az ipar mellett emlitésre méltó a kereskedelem, továbbá a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás területén dolgozók /15, illetve 14 %-os/ aránya. A tevékenység jelleg

e szerint vizsgálva az ingázók összetételének alakulását megállapítható, hogy 1980 óta az ingázók között a fizikai, illetve szellemi tevékenységet végzők aránya érdemben nem változott. 1984 végén az ingázók 79 %-a fizikai, 21 %-a pedig szellemi munkakörökben dolgozott. A korábbi tendenciának megfelelően a fizikai foglalkozásúak között jóval gyakoribb volt az ingázás, mint a szellemi dolgozók körében: 100 fizikai foglalkozású aktiv kereső közül 26 dolgozott lakóhelyétől eltérő településen, mig 100 szellemi tevékenységet végző közül csak 15. A fizikai foglalkozású ingázók között 28 %-ot, a szellemi tevékenységet végzők körében 51 %-ot képviseltek a nők. Ez utóbbi viszonylag magas női hányadot többek között az indokolja, hogy a szellemi munkakörökben jóval nagyobb arányú a nők foglalkoztatása, mint a fizikai tevékenységet végzők körében /1984-ben 59, illetve 37 % volt/. Foglalkozási főcsoportok szerint vizsgálva a fizikai munkakörökben dolgozó ingázók foglalkozási struktúráját megállapítható, hogy nagyrészt követi az ilyen jellegű tevékenységet végző aktiv keresők összességének foglalkozási szerkezetét. 1984-ben az ipari és az épitőipari foglalkozásúak együttesen a többséget alkották az ingázók között /arányuk 56 % volt/, mig az összes fizikai foglalkozásúak körében 49 %-ot képviseltek. Figyelemre méltó még a mezőgazdasági foglalkozásúaknál tapasztalható eltérés, ahol forditott volt a helyzet, mert részarányuk az aktiv keresők között magasabb /II %/ volt, mint az ingázók körében /7 %/. A többi főcsoportba tartozók létszámmal kifejezett súlya közelitett eqymáshoz: az aktiv keresők és az ingázók részaránya között mindössze 1-2 százalékpont eltérés mutatkozott. 24