1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Részletes adatok a 2%-os képviseleti minta alapján (1990)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA

A gazdasági, műszaki fejlődés kisérő jelensége, hogy a szakmunkások mellett a betanitott munkások száma és aránya növekszik. 1970-ben a munkásosztályhoz tartozó 100 fizikai dolgozó közül 34 volt betanitott munkás, 1980-ban viszont már 39. A képzettséget nem igénylő segédmunkás munkakörben dolgozók száma - az előbbiekkel ellentétben - jelentősen, több mint 300 ezerrel csökkent a munkásosztályon belül, ennek megfelelően arányuk az 1970. évi 27 %-ról 15 %-ra esett. E kedvezőnek mondható tendencia azt is jelzi, hogy a segédmunkás munkaerő-kinálat egyre inkább beszűkült. Mai társadalmunkban egyes háztartások kereső-összetétele már kevésbé homogén, munkás szülők gyermekei értelmiségi pályát választanak, gyakori a munkás és szellemi dolgozó közötti házasság, a parasztsághoz tartozó háztartások pedig a gyermekek eltérő foglalkozása következtében válnak vegyes összetételűvé. Az 1970-es években a háztartások osztály- és rétegtagozódásában már csak árnyalatnyi változások jelentkeztek

; kissé emelkedett a munkásosztályhoz, valamint az értelmiségi és egyéb szellemi réteghez tartozó háztartásfők háztartásainak aránya, ugyanakkor csökkent a szövetkezeti parasztoké és változatlan maradt a kisárutermelőké. Az aktiv kereső háztartásfők osztály- és rétegtagozódás szerinti hovatartozása alapján jelenleg a háztartások 60 %-a a munkásosztályhoz, 13 %-a a szövetkezeti parasztsághoz, 24 %-a az értelmiségi és egyéb szellemi réteghez és 3 %-a a kisárutermelőkhöz tartozik. Az aktiv kereső háztartásfők osztály- és rétegtagozódása alapján, az egy aktiv keresővel rendelkezők aránya kismértékben nőtt a munkásosztályhoz, valamint az értelmiségi és egyéb szellemi réteghez tartozó háztartásokban, ugyanakkor a szövetkezeti parasztok és kisárutermelők háztartásaiban csökkent. Ez utóbbi két csoportban viszont jelentősen emelkedett a két aktiv keresős háztartások aránya. Az értelmiségi és egyéb szellemi réteghez tartozóknál a legmagasabb a két aktiv keresővel rendelkező háztartások aránya, bár kissé csökkent az elmúlt évtizedben, a munkásoké viszont alig változott. Három és több aktiv keresővel a szövetkezeti parasztsághoz tartozó háztartásfők háztartásai rendelkeznek a legnagyobb arányban. A háztartások az aktiv kereső háztartásfők osztály- és rétegtagozódása és az aktiv keresők száma szerint /Százalék/ Osztály,réteg össze1 2 3-X Osztály,réteg sen aktiv keresővel Munkásosztály 100,0 34,2 50,0 15,8 Szövetkezeti parasztság 100,0 32,7 48,1 19,2 Értelmiségi és egyéb szellemi 100,0 37,7 52,7 9,6 Kisárutermelő, kiskereskedő 100,0 43,2 44,6 12,2 Az 1970-es évtizedben már nem jelentkeztek olyan méretű társadalmi-gazdasági változások, amelyek a népesség jelentősebb tömegeit mozgatták volna társadalmi helyzetük megváltoztatására, igy a háztartások osztály- és rétegösszetételében is csak kisebb mértékű változások tapasztalhatók. A korábbi 51