1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Részletes adatok a 2%-os képviseleti minta alapján (1990)

I. ÖSSZEFOGLALÓ

A népesség iskolázottsági szintjében településtípusonként még mindig igen jelentős különbségek vannak. A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetéte

le jelentősen módosult: az aktiv keresők aránya némileg csökkent, az inaktiv keresők /nyugdijasok és gyermekgondozási segélyen levők/ száma és aránya jelentősen emelkedett, az eltartottaké pedig tovább csökkent. A munkaképes korú férfiak között a foglalkoztatottság már több évtizede teljesnek mondható. A nők a korábbi évtizedekben még számottevő munkaerőtartalékot jelentettek, de ma már közöttük is csaknem megvalósult a teljes foglalkoztatottság. Az aktiv keresők aránya a fővárosban erőteljesebben, a vidéki városokban mérsékeltebben csökkent, a községekben viszont egy árnyalattal emelkedett. Az aktiv keresők kor- és iskolai végzettség szerinti összetétele a népességre jellemző tendenciáknak megfelelően változott. Az aktiv keresők népgazdasági ága

k szerinti összetételének változása eltért a korábbi időszak fejlődési irányától. 1970-1980 között már csökkent az iparban dolgozók száma. A mezőgazdaságban az 1960-as évekénél kisebb mértékű volt a visszaesés, a többi népgazdasági ág - legjelentősebben a szolgáltatás jellegű ágak - aktiv keresőinek száma növekedett. Az ágazati struktura főbb településtípusonkénti alakulásában a vidék jelentős mértékű iparosítása jut kifejezésre: a fővárosban lakók között csökkent, a vidéken élők között viszont növekedett az iparban dolgozók száma. A növekedés mértéke a községekben valamivel nagyobb volt, mint a vidéki városokban. Ezen túlmenően, szinte minden népgazdasági ágban a vidék javára tolódtak el az arányok. Az aktiv keresők foglalkozás szerinti összetételé

ben - a két alapvető csoportot tekintve - mérsékeltebben ugyan, de folytatódott az előző évtizedre jellemző változás: tovább csökkent a fizikai foglalkozásúak, ugyanakkor növekedett a nem fizikai /szellemi/ tevékenységet végzők aránya. A fizikai foglalkozásúak számának csökkenését főleg a mezőgazdasági tevékenységet végzők jelentős - a megfelelő ágazatban dolgozók csökkenését jóval meghaladó - visszaesése, valamint a semmiféle képesitést nem igénylő, általában segédmunkás munkakört ellátók állománycsökkenése okozta. Ezzel egyidejűleg a valamilyen képesítéshez kötött, vagy betanulást igénylő fizikai foglalkozásúak száma elég jelentősen emelkedett. A nem fizikai /szellemi/ tevékenységet végzők között a műszaki foglalkozásúak korábbi, igen gyors ütemü állománynövekedése mérséklődött, az egészségügyi és kulturális munkakörben dolgozóké viszont felgyorsult. Az igazgatási, gazdasági, valamint a számviteli, ügyviteli dolgozók létszámemelkedése a korábbi évtizedhez képest jelentősen lassult. Az aktiv keresők osztály- és rétegtagozódá

s szerinti változása a korábbi évtizedekhez képest viszonylag mérsékelt volt. Mind a munkásosztályhoz, mind az értelmiségi és egyéb szellemi réteghez tartozók állománya jóval kisebb mértékben nőtt mint korábban, a szövetkezeti parasztság számának az előző 4