1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Részletes adatok a 2%-os képviseleti minta alapján (1990)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA

A fizikai tevékenységen belül, egyes foglalkozásokban dolgozó-aktiv ke­resők számának változásában, bizonyos mértékig a gazdasági szerkezet átalakulá sa is tükröződik. A bányászati foglalkozásúak nagymértékű csökkenése, részben a korábbi kedvezőbb energiahelyzetre alapozott szénhidrogén-programmal függ össze: 1970-1980 között a vájárok száma 33 %-kal, a csapatcsilléseké 38 %-kal esett vissza. A motorizáció előretörésével a kapcsolódó szakmákban foglalkoz­tatottak, igy a gépjármű- és motorszerelők, valamint a gépjármülakatosok szá­ma 1970 óta több mint másfélszeresre nőtt. A tömegkommunikációs eszközök szé­leskörű elterjedése kapcsán a rádió- és televiziószereléssel, javitással fog­lalkozók száma tiz év alatt megkétszereződött. A tartósítóipar fejlődésével összefüggésben, az ilyen jellegű tevékenységet végzők száma az utóbbi évtized­ben 40 %-kal emelkedett. A textilipari rekonstrukció kapcsán, a korszerűbb gé­pek alkalmazásával mérséklődött a textilipari foglalkozású munkaerő iránti igény. Részben ezzel függ össze a szövőelőkészitő, szövő, cérnázó, fonóelőké­szitő, fonó foglalkozást folytatók számának tiz év alatti mintegy 30 %-os csökkenése. /Miután ezek hagyományosan női szakmák, a csökkenésben a gyermek­gondozási segély igénybevételének fokozódása is közrejátszott./ A közúti for­galom bővülésével indokolható a teher- és személygépkocsivezetők kétharmados, az autóbuszvezetők igen jelentős létszámemelkedése. A fizikai foglalkozásúak között a nők aránya alacsonyab b /37 %/, mint az összes aktiv keresők közöt t /43 %/. Az 19 70-es évtizedben a fizikai tevékenysé get végzők száma mind a férfiaknál, mind a nőknél /4, illetve 5 %-kal/ csök­kent. A nők foglalkoztatásában - az egyes fizikai foglalkozási főcsoportokat tekintve - bizonyos átrétegződés történt az elmúlt tiz év alatt. A fizikai mun kakörben dolgozó nők számának 67 ezres csökkenése ellenére, 63 ezerrel nőtt a kereskedelmi és vendéglátóipari foglalkozású nők száma, 30 ezerrel az ipariaké s egyaránt 15 ezerrel a vízgazdálkodási és szolgáltatási, valamint az anyagmoz gatógép-kezelő, árukezelő tevékenységet végzőké. A többi főcsoportban a nők létszáma csökkent, legerőteljesebben a mezőgazdasági foglalkozásúaké /közel 180 ezerrel/. Jelenleg a kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységet végző fizikaiak közel háromnegyede nő, de arányuk a vízgazdálkodási és szolgáltatási foglalko­zásokban is megközeliti a kétharmadot. Az anyagmozgatógép-kezelők, árukezelők többsége is női munkavállaló, az ipari foglalkozásuaknak pedig 36 %-a. Az ipari jellegű szakmák között vannak hagyományosan női szakmák, mint pl fonó, szövő, szabó, varrónő stb., és vannak olyanok, amelyekben korábban túl­nyomó többségben férfiakat foglalkoztattak, s jelenleg egyre inkább női jelle­gűvé válnak. Ilyen pl. a nyomdászok között a betűszedő, amelyben husz évvel ezelőtt még csak valamivel több mint egytizedes arányt képviseltek a nők, je­lenleg pedig már többségüket alkotják, vagy a szolgáltatási foglalkozásúak kö­zül a fodrász, akik között a nők aránya 1960-ban 40 % volt, ma pedig meghalad­ja a 80 %-ot. A fizikai foglalkozásúak korösszetétele valamelyest kedvezőbb mint tiz év vei korábban volt. Mind az ifjúsághoz tartozók, mind a 30-39 évesek aránya egy 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom