1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Részletes adatok a 2%-os képviseleti minta alapján (1990)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA

ségének öregedési folyamatával, valamint a vidék iparosításával is. A decentralizált iparfejlesztés hatására a vidéki városok aktiv keresőinek száma az elmúlt évtizedben ugyan jelentősen /220 ezerrel/ gyarapodott, de az aktiv keresők aránya - az országos tendenciának megfelelően - itt is csökkent, bár kisebb mértékben, mint a fővárosban. A községek népessége 19 70 óta valamivel nagyobb arányban csökkent, mint az ott élő aktiv keresők száma, igy ez utóbbiak népességen belüli aránya egy árnyalattal emelkedett. Az inaktiv keresők aránya az elmúlt évtizedben mindenütt számottevően növekedett, mig az eltartottaké Budapesten mérsékelten, a vidéki városokban és főleg a községekben jelentősen csökkent. A vázolt folyamatok eredményeként a gazdasági aktivitás szerinti összetétel területi különbségei az elmúlt évtized során mérséklődtek. A népesség gazdasági aktivitás szerint, településtípusonként /Százalék/ Terület Népesség Aktiv Inaktiv Eltartott Népesség Aktiv Inaktiv Eltartott Terület Népesség kereső Eltartott Népesség kereső Eltartott 1970 1980 Budapest 100,0 55,5 18,1 26,4 100,0 50,1 25,2 24,7 Városok 100,0 49,0 12,6 38,4 100,0 47,9 17,9 34,2 Községek 100,0 45,2 12,3 42,5 100,0 45,7 20,4 33,9 összesen 100,0 48,3 13,5 38,2 100,0 47,3 20,5 32,2 A munkaképes korú népesség foglalkoztatottsági szintje a fővárosban a leg magasab

b /82 %/, a budapesti agglomerációs övezetet magába foglaló Pest megyében, valamint a hagyományosan ipari jellegű Fejér megyében megközeliti a 80 %ot, tehát lényegében azonos az országos átlaggal. A nagyrészt mezőgazdasági jellegű, illetve csak ujabban iparosodó megyékben viszonylag alacsony /HajdúBihar megyében 74 %, Szabolcs-Szatmár megyében 72 %/. A foglalkoztatottsági szint jóval alatta marad az országos átlagnak azokban az ipari megyékben is, ahol a helyben telepitett ipar strukturája /bányászat és nehézipar döntő szerepe/ miatt a nők rendszeres foglalkoztatására kevésbé van lehetőség, ugyanakkor a férfiak között a korkedvezményes nyugdijasok, illetve rokkantak száma viszonylag jelentős. Nagyrészt ezzel magyarázható az átlagosnál alacsonyabb foglalkoztatottsági szint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében /74 %/, Baranya megyében, Komárom megyében, Nógrád megyében /egyaránt 76 %/. Ez utóbbi két megyében - főleg a bányászat jelentőségéből adódóan - a korkedvezményes, illetve rokkant nyugdijasok nagyobb arányát jelzi a munkaképes korú inaktiv keresők kiemelkedően magas /12, illetve 11 %-os/ hányada. A gazdasági aktivitás területi differenciáltsága a munkaképes korú férfiaknál kevéssé jellemző, a nőknél viszont elég jelentős

. A munkaképes korú nők foglalkoztatottsági szintje a fővárosban a legmagasabb /79 %/, és csak néhány, nagyobb városi népességgel, vagy kedvezőbb foglalkoztatási lehetőségekkel rendelkező megyében /Csongrád, Fejér, Heves, Pest/ haladja meg a 70 %-ot, vagyis nagyjából az országos átlag körül mozog. Egyes mezőgazdasági jellegű, vagy a 37