1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Részletes adatok a 2%-os képviseleti minta alapján (1990)
V. A FOGALMAK MAGYARÁZATA
2 "lakószoba" szerinti csoportosításával szemben - az összes 4 m -nél nagyobb szobák, illetve a 2 2 lakószobák /12 m és nagyobb/, fél- és kisszobák /4-12 m / számának figyelembevételével a következő: 2 - az összes szobák száma szerinti csoportosítá s - a 4 m -nél nagyobb szobák alapterületének figyelembevétele nélkül - a szobák, a fél- és kisszobák együttes száma alapján történt /pl. az egy szobából és két félszobából /kisszobából/ álló lakás ezért háromszobás /, 2 - a szoba és félszoba alapjá n csoportosított adatok esetében a 4-12 m alapterületű szobával is rendelkező lakások félszobánként is besorolásra kerültek. Amennyiben a lakásnak 2 több 7-12 m -es félszobája is van, akkor két félszoba e csoportosításnál egy szobát ké2 pez. /Pl. az egy szobából és két 7-12 m -es félszobából álló lakás az kétszobás./ Ugyan2 igy a két 4-6 m -es kisszoba vagy a páratlam maradék kisszoba e csoportosításnál egy félszobának számit. A félszobás csoportosítást tartalmazó közlési táblák az összes szobaszám szerinti adatokkal való összehasonlítás megkönnyítése végett a besorolást általában összevontan - félszoba nélkül - is tartalmazzák. Az összevonásnál a másfélszobás lakások a kétszobások között, a két és félszobás lakások a háromszobások között kerültek közlésre. Az összevont besorolás, a több félszoba /kisszoba/ összevonása miatt, kisebb eltérést eredményez az összes szobaszám szerinti csoportosításhoz viszonyítva. Néhány közlési tábla csak az összevont lakásnagyságcsoport szerint mutatja be a lakások egyes ismérveit. Az egy helyiségből álló lakások /1980-ban 26 ezer/ a közlési táblákon az egyszobás lakások adatai között szerepelnek. Az 1970 előtti népszámlálások adatainak lakásnagyság szerinti átdolgozására nem volt lehetőség, ezért az adatok az akkori - lakószoba szerinti - fogalomnak megfelelően kerültek közlésre. A fogalomváltozás hatása azonban jelentéktelen, igy az adatok átszámítás nélkül is összehasonlíthatók. Az alapterület szerinti nagyságcsoportba sorolá s háromféle módon történt, mégpedig: - a lakás teljes alapterület e: az egy lakáshoz tartozó valamennyi helyiség összegezett belső alapterületének négyzetméterben kifejezett nagysága szerint, - a szobák együttes alapterület e: az egy lakáshoz tartozó valamennyi szoba összegezett belső alapterületének négyzetméterben kifejezett nagysága szerint, - a lakóhelyiségek alapterület e: az egy lakáshoz tartozó valamennyi szoba és konyha öszszegezett belső alapterületének négyzetméterben kifejezett nagysága szerint. Az alapterület meghatározásánál a válaszfalakat, szerkezeti elemeket /kémény, pillértest, nyilászáró beugrás/ nem kellett figyelembe venni. Ugyanakkor a beépített berendezések /konyhaberendezés, szekrény/ területe beletartozott az adott helyiség alapterületébe. A fedett és oldalt zárt erkély /loggia/, fedett terasz, valamint a kétszintes lakások padlástéri /manzárd/ lakrésze alapterületének felét, belső lépcsőjének vízszintes vetületét is hozzá kellett a lakás, illetve a csatlakozó helyiség alapterületéhez számitani. Az önálló padlástéri /manzárd/ lakás /helyiség/ teljes alapterületét vettük a közlésnél figyelembe. A LAKÁS HELYISÉGEI Szob a: közvetlen természetes megvilágítással és szellőzéssel /ablakkal, ajtóval/ ellátott, 2 legalább 4 m alapterületű, alvás vagy nappali tartózkodás céljára szolgáló helyiség /háló-, gyermekszoba, ebédlő stb./. A természetes megvilágítás nélküli hall - alapterületétől függetlenül - egyéb helyiségnek számit. 2 Lakószob a: a 12 m -nél nagyobb alapterületű szoba. /Az előző összeirások "lakószoba" meg2 határozása: a 6 m -nél nagyobb alapterületű szoba; kivételt képez a hálófülke, az alkóv, a hall és a személyzeti szoba./ 2 2 Félszob a: a 6 m -nél nagyobb, de 12 m -t meg nem haladó alapterületű szoba. 359
