1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Részletes adatok a 2%-os képviseleti minta alapján (1990)
V. A FOGALMAK MAGYARÁZATA
kisárutermeXőkhöz, kiskereskedőkhöz tartozna k: a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági önállók és segitő családtagjaik, valamint a kisegitő gazdaságokban segitő családtagok. TÁRSADALMI-FOGLALKOZÁSI CSOPORT A háztartás-család, valamint a lakásadatok az 1970. évi eredményekkel való összehasonlíthatóság érdekében társadalmi-foglalkozási csoportok szerint is közlésre kerültek. Ezek összetétele a következő: A munkásosztályhoz, valamint a szövetkezeti parasztsághoz tartozók és a kisárutermelők, kiskereskedők közül - a mezőgazdasági fizikai foglalkozású ak alkotják az első, - a nem mezőgazdasági fizikai foglalkozás úak képezik a második csoportot. A harmadik csoport a nem fizikai /szellemi/ foglalkozás úak rétegéből és a munkásosztályhoz, illetve a szövetkezeti parasztsághoz tartozó közvetlen termelésirányitókból tevődik össze. A háztartások osztály- és rétegtagozódás, illetve társadalmi-foglalkozási csoport szerinti besorolása - egycsaládos háztartás esetén a férj vagy apa, illetve anya; - többcsaládos háztartás esetén a fenti családi állású személyek közül az aktiv kereső személy; - egyszemélyes háztartásban maga az egyedülálló; - egyéb összetételű háztartásban a legidősebb aktiv kereső osztály-, illetve réteghelyzete, valamint társadalmi-foglalkozási csoportja alapján történt. /Amennyiben a háztartásban nem volt aktiv kereső, a besorolás az eltartó osztály-, illetve réteghelyzete, valamint társadalmi-foglalkozási csoportja alapján történt./ Az igy meghatározott személyt a szöveges részben háztartásfőként jelöltük. A háztartás többi aktiv keresőjének osztály- és rétegtagozódása, illetve társadalmi-foglalkozási csoportja a besorolásnál figyelmen kivül maradt. A lakások adatait, illetve a háztartások lakáskörülményeit osztály- és rétegtagozódás, illetve társadalmi-foglalkozási csoportok szerint feltüntető táblákon a besorolás a lakást használó háztartás, két vagy több háztartás által különböző jogcimen lakott lakásoknál a háztulajdonos, főbérlő stb., a társbérletes lakásoknál pedig az első /régebbi bérlő/ háztartás előzőekben meghatározott személyének osztály-, illetve réteghelyzete, valamint társadalmi-foglalkozási csoportja szerint történt. A lakás többi lakójának osztály- és rétegtagozódását, illetve társadalmi-foglalkozási csoportját a részletezés figyelmen kivül hagyja. LAKÁSEGYSÉG Lakásegysé g a lakás céljára éoitett vagy átalakított lakóhelyiség, illetve helyiségek csoportja, függetlenül attól, hogy lakott-e vagy sem, továbbá a más célra épített, de az összeirás időpontjában lakhelyül használt lakott egyéb helyiség vagy helyiségcsoport. A lakásegység fogalmi körébe tartozik: a/ a lakás /beleértve a lakott, a nem lakott és a csak idényszerűen - pl. tanyai - lakásokat/; b/ a lakott egyéb lakásegység, úgymint - a lakott gazdasági helyiség, amelyet eredetileg üzlet, iroda, műhely, raktár, mosókonyha, garázs, présház stb. céljára építettek, de az eszmei időpontban - műszaki átalakítás nélkül - legalább egy személy lakóhelyként használt; - az ideiglenes, a mozgó vagy egyéb létesítmény /kunyhó, bódé, uszály, vasúti kocsi, barlang stb./ lakott helyisége. A lakás céljára épitett, de az eszmei időpontban üzlet, műhely, iroda stb. vagy kizárólag üdülés, hétvégi pihenés céljára használt lakások nem kerültek összeírásra. Ezért az előző népszámlálások lakásegységre vonatkozó adatai is az ennek megfelelő számot tartalmazzák. 357
