1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A nemzetiségi települések adatai (1990)
BEVEZETŐ
A kiegészitő adatgyűjtés tehát a Magyarországon élő négy legjelentősebb lélekszámú nemzetiség számának megállapítására irányult. Azokat a személyeket, akik nem a szlovák, román, délszláv vagy német nemzetiséghez vagy nem a magyarsághoz tartoztak, az "egyéb" kategóriába soroltuk /igyazott élő cigányságot is/. Az alkalmazott módszer lényege az, hogy azoknak a családoknak a tagjait tekintjük valamely nemzetiséghez tartozónak, akik nemzetiségi származásúak és az együtt lakó esetleg több generációjú családok mindegyikének egy vagy több tagja beszéli a nemzetiségi nyelvet. /A módszert részletesen külön fejezetben ismertetjük./ A "minősitést" csak olyan személy végezhette, aki a település lakóit jól ismerte. Mivel városokban ez a feltétel a fiagy népességszám, a szétszórtság és a városi életmód következtében nem valósitható meg, a módszert csak községekben véltük alkalmazhatónak. Ezért a városi lakosságra a kiegé szito adatgyűjtést nem terjesztettük ki még ott sem, ahol jelentősebb számú nemzetiségi lakosság él /pl. Mohács, Sopron/. Az adatgyűjtést a tanácsok hajtották végre, a Központi Statisztikai Hivatal szakmai irányitása mellett. A "minősités" családonként történt, igy ez az egyes családok nemzetiségi jellegét, nem pedig az egyes személyek hovatartozását jelenti. Ez elkerülhetetlenül azzal a következménnyel járt, hogy a nemzetiségileg vegyes összetételű családok valamely magyar tagját is nemzetiséginek tekintették és vették számba. A "minősités" a számba vett családokat az alábbi kategóriákba sorolta: a/ egyértelműen nemzetiségi kulturális igényű családok b/ nemzetiségileg vegyes, nyelvileg nem asszimilálódott családok c/ nemzetiségileg vegyes, nyelvileg asszimilálódott családok. A fenti csoportokba tartozó családok tagjait "nemzetiségi kulturális igényű népesség"-nek nevezzük, de figyelembe kell venni, hogy az eredmények - az alkalmazott módszerre való tekintettel - vitathatók. A feldolgozás a három kategóriába sorolt népesség együttes számát mutatja ki. Vitatható, hogy a nemzetiségileg vegyes, nyelvileg asszimilálódott családok tagjai jogosan számithatók-e még a nemzetiségi népességhez, ahelyett, hogy már magyarnak tekintenénk őket. Figyelembe kell venni ugyanis az állandóan végbemenő asszimilációs folyamatot, melynek következtében a nemzetiségek létszáma évtizedről évtizedre természetes jelenségként csökken. Az összeállításban a minősités eredményeit ismertetjük, amely további támpontul szolgál a nemzetiségi lakosság számának megközelítéséhez. Mivel ez az első országos kisérlet arra, hogy a hagyományostól eltérő módszerrel állapitsuk meg a nemzetiségi népesség számát és vizsgáljuk népességi jellemzőit , - ilyen értelemben - visszatekintő adatokkal nem rendelkezünk. Az összehasonlítás lehetővé tétele céljából általában bemutatjuk az 506 nemzetiségi településen élő magyar népesség adatait is, ill. összevetjük az adatokat az ország összes községének eredményeivel. 4