1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A nemzetiségi települések adatai (1990)

I. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI, FOGLALKOZTATOTTSÁGA, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELE ÉS LAKÁSVISZONYAI - A háztartások összetétele

a háztartásokban élők száma is. Községi viszonylatban ennek okai között nagy szerepet játszott a lezajlott urbanizációs folyamat, mely maga után vonta a nagy háztartások felbomlását és a gazdasági szerkezet átalakulása /a magángazdaságok megszűnése/ szintén a családok önállósulása irányába hatott. Az orSzág összes községében az egy családból álló háztartások száma mintegy háromnegyed részt, a két családból állóké 6 %-ot képvisel,a 3 vagy többcsaládos háztartás aránya elenyésző /0,2 %/. Közel egyötöd része a háztartásoknak viszont un. nem családháztartás, melyeknek nagyrésze /87 %/ egyedülálló. Ezek az arányok jellemzik a kiemelt községek háztartásainak a megoszlását is. A magyar lakosság körében - a háztartásokon belül - valamivel magasabb az egycsaládos, alacsonyabb a két- vagy több családos és a nem család-háztartások aránya. A nemzetiségi lakosság háztartásainak megoszlására - kivéve a románnak minősitett háztartásokat - az egy családból álló háztartások kisebb, és a két- vagy több családból álló háztartások magasabb aránya jellemző; ugyanakkor magasabb a nem családháztartás aránya is. A háztartások összetétele /Százalék/ Megnevezés Háztartás 1 2-X Nem család-háztartás Megnevezés Háztartás családból álló Nem család-háztartás összes község 100,0 74,3 6,4 19,3 Kiemelt község 100,0 74,5 6,6 18,9 ebből: magyar 100,0 76,2 5,4 18,4 szlovák 100,0 71, 2 8,3 20,5 román 100,0 74,2 5,3 20,5 délszláv 100,0 69,3 9,5 21, 2 német 100,0 70,1 10,2 19,7 Az ország összes községében az egy személyből álló háztartások aránya nagyon magas /17 %/, valamint jelentős még a két személyből állók száma is /28 %/. A három és négyszemélyes háztartások egyötöd és az öt- vagy ennél több személyes háztartásoké 14 %-os arányt képviselnek. A kiemelt községekben lévő háztartások taglétszám szerinti megoszlása csak kismértékben tér el az ország összes községétől, alacsonyabb az egy-két, valamint az 5 vagy több tagu; magasabb a három és négytagú háztartások száma. Ezeket az arányokat tükrözi a magyar háztartások taglétszám-megoszlása is; csak az eltérések az ország összes községének arányaitól jelentősebbek. A nemzetiségi lakosság taglétszám szerinti megoszlásában azonban már jelentősebbek az eltérések. Az egy- és két tagból álló háztartások aránya valamennyi nemzetiségnél magasabb, a három- és négytaguaké pedig alacsonyabb részarányt képvisel, mint a magyar háztartások. Az öt vagy több tagból álló háztartások körében a délszláv és a német nemzetiségű háztartások részaránya kiemelkedően magas. Az átlagos háztartásnagysáy azonban nem jelez lényegesebb különbséget, ugyanis a községi átlagok és a magyarnak minősitett háztartások átlagos nagysága közel azonos /2,9 személy/. A nemzetiségi háztai •• tások átlagos nagysága csak a román nemzetiségű lakosság körében kisebb /2,7/. 3 A nemzetiségi települések 17