JELENTÉS az 1980. évi népszámlálás előzetes eredményeiről és a főbb népesedési folyamatokról (1980)

A lakások száma és nagysága

Az 1970-es évtizedben a nem fizikai (szellemi) rétegen belül a műszaki munkakört ellátók aránya kismértékben, az egészségügyi, szociális és kulturális tevékenységet végzőké jelentősebben emelkedett, az igazgatási, gazdasági, valamint a számviteli-ügyviteli dolgozóké pedig némileg csökkent. A lakások száma és nagysága A népszámlálással egyidejűleg végrehajtott lakásösszeírás adatai alapján, 1980. január 1-én az ország lakásállománya 3 millió 537 ezer volt, az idényszerűen használt lakások (üdülőegységek, hétvégi házak stb.) nélkül, 415 ezerrel (13, 3 %-kal) több, mint az 1970. évi népszámláláskor. Az elmúlt évtizedben a lakásállomány számszerű növekedése a felszabadulás óta - a nagymértékű lakás megszűnések ellenére - a legmagasabb. 1970 óta a lakásállomány gyarapodása jóval nagyobb mértékű volt, mint a népesség számának növekedése (3,8 %). Ebből adódóan kedvezőbbek a lakásviszonyok: a 100 lakásra ' ' ... - e. jutó népesség száma ez idő alatt 331-ről 303-ra csökkent, igy a lakásonkénti laksürüség 8, 5 %-kal javult. A lakásállomány alakulása Év Lakások száma (1 000-ben) Időszak Növekedés Év Lakások száma (1 000-ben) Időszak száma (1 000-ben) százalékban 1949 2 467 1960 2 758 1949-1959 291 11, 8 1970 3 122 1960-1969 364 13, 2 1980 3 537 1970-1979 415 13, 3 A lakásállomány az elmúlt tiz év alatt legjelentősebben a vidéki városokban növekedett (26 %-kal, a népesség 17 %-os emelkedésével szemben). Budapesten a lakások száma közel 16 %-kal nőtt, mig a népesség csak 3 %-kal. A községekben a lakásállomány közel 5 %-kal több, mint tiz évvel korábban volt, a népesség száma azonban 4 %-kal csökkent. 19