1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)
I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 7. Mintavételi eljárások
- az 1-6 nagyságcsoportu települések esetében az arányos minta 3. rétegbe tartozó /paraszti jellegű/ településeinek túlnyomó többsége bent maradt a mintában, az 1,2 és 4. rétegbe tartozó /nem paraszti, de aktiv jellegű/ településeknek viszont csak kb. a fele, az 5. rétegbe tartozóknak /inaktiv jellegüeknek/ pedig csupán negyede. Az igy kiválasztott települések a már mintába vett körzeteikkel szerepelnek az uj ELAR mintában . - a 7-es és 8-as nagyságkategóriáju településeknél a különböző arányú kiválasztás nem a települések, hanem a körzetek szintjén valósult meg. Ez határozta meg a mintában maradó különböző rétegű számlálókörzetek számát, a kiválasztandó települések számát pedig az, hogy a 7-es nagyságcsoportu települések szintén 6, a 8-as nagyságkategóriájuak pedig 8 körzettel kerültek be a mintába. A települések kiválasztása itt is nagysággal arányos valószínűséggel történt. - a 25 ezernél népesebb települések a nem arányos mintában is mind szerepelnek. A minta nagyobb terítettsége érdekében ezeken belül az arányos minta körzeteiből nagyobb arányban történt elhagyás, mint más nagyságkategóriákban. így az aktiv nem paraszti jellegű körzeteknek csak kevesebb mint 40 %-a, az inaktiv jellegüeknek pedig kevesebb mint 20 %-a maradt meg a nem arányos ELAR mintában. Az igy kialakított uj ELAR mintát még kiegészítették az 1980-1982. években épült lakótelepekből újonnan képzett megfelelő számú számlálókörzettel, és természetesen a kiválasztott régi körzetek címlistáját is naprakész állapotba hozták az 1980-1982 évek épitési-bontási statisztikái és teljes helyszini cimbejárás alapján. Végeredményben az uj ELAR minta 405 településen 26 30 számlálókörzetet foglal magába. Bár az uj ELAR minta az előzőtől eltérően a településeket tekintve egységes, integrált minta, célszerűnek látszott most is a körzetekből két független részmintát képezni, egyiket a háztartási költségvetési felvétel és a hozzá kapcsolódó egyéb felvételek, a másikat a munkaerőfelvétel és a kapcsolódó felvételek céljára. Továbbra is vannak azonban olyan felvételek -pl. az ötévenként végrehajtásra kerülő jövedelmi felvételek, az 1983. évi mobilitási felvétel, stb. - amelyek a teljes ELAR mintára kiterjednek. A minta kialakitása ugy történt, hogy a legkisebb községek kivételével minden településből páros számú körzet került a mintába. Igy a két - H és M jelű - részminta kialakitása a körzetek két véletlen csoportra bontásával történt, ügyelve arra, hogy a részmintákban a körzetek réteg szerinti összetétele megyénként és település nagyságcsoportonként teljesen azonos legyen. Az egy számlálókörzetből álló kis községek váltakozva kerültek az egyik vagy másik részmintába. Igy végül az M alminta 390 településen 1314 körzetet, a H alminta pedig 382 településen 1316 körzetet tartalmaz. A két részminta kiválasztásával lezárult az uj ELAR minta kialakitása. Az egyes konkrét felvételek céljára a lakások kiválasztása a H vagy M alminta - vagy a teljes minta - körzeteiből történik, egyegy felvételnél körzetenként azonos számú lakás véletlen /egyenlő valószínűségű/ kijelölésével. Igy pl. az 1983. évi munkaerő felvételhez az M almintából körzetenként 12 lakás, a háztartási költségvetési felvételhez a H körzetekből 6 háztartás, a jövedelmi felvételhez pedig az összes körzetből 6 lakás került kijelölésre. Súlyozás Mivel az uj ELAR minta nem arányos, az egyes felvételek adatait csak súlyozással - teljeskörüsitéssel - lehet feldolgozni. A különböző kiválasztási arányoknak megfelelően országosan mintegy 270 rétegcsoport kialakítására került sor oly módon, hogy ezek mindegyike mindkét almintából legalább két elsődleges mintavételi egységet /települést, illetve körzetet/ tartalmazzon. Az egységes súlyozási algoritmus egy adott felvételnél 93