1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 7. Mintavételi eljárások

A népszámlálási eredmények pontosságának ellenőrzése 0,25 %-os mintán A népszámlálás adatai pontosságának ellenőrzését célzó utólagos, másodszori össze­írásra 1970. január végén került sor 7900 lakásban, 27 ezer személynél. A 0,25 %-os min­ta két lépcsőben került kiválasztásra: első lépcsőben megyénként minden századik száirflá­lókörzetet választották ki mechanikus eljárással, ügyelve arra, hogy a mintában az a/ pontban emiitett 25 %-os minta körzetei is arányosan szerepeljenek. Ezután a kiválasz­tott számlálókörzeteknek térkép és címjegyzék alapján végrehajtott területi negyedelésé­vel alakították ki a 0,25 %-os mintát. Az ellenőrző felvételnél az adatok beirása lehetőleg okmányok alapján történt, az alkalmazásban állók és termelőszövetkezeti tagok esetén pedig a foglalkozási és munka­köri adatokat postai uton a munkáltatótól gyűjtötték be. 1972-ben az 1970. évi népszámlálás adataira támaszkodva sor került egy 10 %-os szám­lálókörzeti minta az un. általános célú minta kiválasztására. A két népszámlálás közöt­ti években a Hivatal által végrehajtott lakossági felvételek mintái mind ehhez az álta­lános célú mintához kapcsolódtak, igy pl. az 1973. évi mikrocenzus, jövedelmi felvétel, valamint az átrétegződés! felvétel mintája. 1975-ben kerültek kialakításra az általános célú mintából az ELAR I. és ELAR II. minták, ezek szolgáltak mintavételi keretül az 1976-1982 . években végrehajtott ELAR fel­vételek mintáihoz. Az általános célú minta 1972-ben határozat született arról, hogy az 1970. évi népszámlálás adataira támasz­kodva ki kell alakitani egy olyan általános célú mintát, amely egyrészt alkalmas az 1973. januárra tervezett mikrocenzus és a hozzá kapcsolódó jövedelmi és átrétegződési felvétel céljaira, másrészt alapul szolgálhat a később létrehozandó Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer /ELAR/ keretében végrehajtásra kerülő különböző háztartási fel­vételek mintáihoz. Az általános célú minta rétegzett, arányos elosztású 10 %-os körzetminta. A népszám­lálási körzetek kiválasztása az 5000-nél kisebb lélekszámú települések esetén két lép­csőben történt: első lépcsőben községek kerültek kiválasztásra az összeírásoknak minél kevesebb helységre való tömörítése érdekében. A második lépcsőben minden kiválasztott községből két körzet került be a mintába. Az 5000-nél népesebb települések mind bekerül­tek az általános célú mintába, ezek mindegyikéből a körzetek 10 %-a került kiválasztásra. A 100 lakosnál kisebb számlálókörzeteket nem tekintették önálló körzeteknek, mivel ezekből nem választható ki kellő számú lakás. Ezeket azonos tipusu, szomszédos körzetek­kel vonták össze, s a kiválasztásnál gondoskodtak arról, hogy a minta az ilyen körzetek­ből is 10 %-ot tartalmazzon. Az általános célú minta végeredményben 983 településen 3611 számlálókörzetet tartalmaz, ez utóbbiak közül 300-hoz csatlakozik kis, 100 főnél kevesebb lakosszámu körzet. Mind a községek, mind a körzetek kiválasztása nagysággal - lakásszámmal - arányos valószínűséggel történt, ami az egyes konkrét mintavételeknél alkalmazandó, körzetenként azonos számú lakás kiválasztásával biztositja egyrészt az egyenlő esélyt a mintába ke­rülésre, másrészt az összeirók egyenlő munkaterhelését. A kiválasztás előtt a községeket, az 5000 és annál több lakosú települések esetén pedig a számlálókörzeteket rétegezték. Az 5000-nél kisebb lélekszámú községek rétegzésé­84

Next

/
Oldalképek
Tartalom