1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 5. Az összeirás végrehajtása

kérdéscsoportjait /család-, háztartás, aktivitás, segitő családtagok, mezőgazdasági munka/ egyszerűsíteni kell, különben az adatok értékelhetősége, felhasználhatósága csökkenne a hibás kitöltések miatt. Kérdés, hogy az egyszerűsített kérdőivek adataival fenntartható-e a szakmai programok szinvonala vagy óhatatlanul visszafejlődés mutatkozna. A postázó módszer ugyancsak korszerű megoldása az összeirásnak, ennek alapvető feltétele egy pontos és teljeskörü cim- és névjegyzék. Ennek birtokában is számolni kell olyan bizonytalansági faktorokkal, hogy a kérdőivek hanyagságból vagy objektiv okok miatt /tartós távollét, betegség, idős kor/, nem érkeznek vissza. A szakmai labilitás ennél a módszernél ugyanugy fennáll, mint az önkitöltésnél. Mindkét módszer előnyeit és hibaforrásait mérlegelve, kedvező megoldásnak egy olyan uj kombinált módszer kialakítását tekinthetjük, amely teljeskörü és pontos cimjegyzék alapján postázva juttatná el a kérdőiveket - egy nagyon rövid utasítással - a lakossághoz. A helyi tanácsok munkatársaiból toborzott, jól képzett, viszonylag kis létszámú összeirói apparátus csak azokra a cimekre menne ki, ahonnan hiányosan, rosszul kitöltve vagy egyáltalán nem érkeztek vissza a kérdőivek. /Elképzelhető ennek a rendszernek olyan fejlettebb változata, hogy a kérdőivekre a rendelkezésre álló nyilvántartásokból az adatokat előre felvezessék - cim, születési év, bejelentettség, stb. - amelyek a kitöltés során ellenőrizhetők lennének. / Tekintettel arra, hogy a felvétel nem megismételhető müvelet, bármilyen módszerbeni változtatást nemcsak rendkivül alapos elméleti mérlegelés kell megelőzzön, hanem gyakorlati kipróbálásáról - próbafelvételek - nem lehet eltekinteni. Csak ezeknek a tapasztalatoknak alapján szabad eldönteni, hogy milyen uj összeirási módszer bevezetése célszerű és lehetséges. A kettős lakóhellyel rendelkező személyek összeírásának egyszerűsítéséhez - amit a január 1-i eszmei időpont esetleges módosítása is elősegítene - ugyancsak uj módszerek kialakítására volna szükség. Legkézenfekvőbb erre a célra ugyancsak az ÁNH adatbázis felhasználása volna. A magyar népszámlálásban a legnagyobb gondot okozó népességcsoport azoknak a személyeknek a köre, akik kettős lakóhellyel rendelkeznek, és akik a népszámlálás időpontjában nem tartózkodnak lakóhelyükön. Ha az összeirás csak egyirányú volna és a kettős lakóhelyű személyeket nem mindkét bejelentett lakásukon vennék számba, az összeírásban több százezres kimaradás mutatkozna. Ez a kettős összeirás és az adatlapok egyeztetése, pótlása a feldolgozás kezdetén olyan volumenű többletmunkát jelent, amit a jövőben el kell kerülni vagy legalábbis csökkenteni. Ehhez azonban nemcsak a statisztikai megfigyelést, hanem a lakásbejelentés rendszerét is korszerűsíteni kell, aminek előkészítéséhez az állami népességnyilvántartás tud megfelelő bázist biztosítani. Egyértelműen ez a megoldás sem tökéletes, mert az állampolgárok bejelentkezési kötelezettségüknek nem minden esetben tesznek eleget, ezért az ÁNH adatok sem tekinthetők teljes mértékben megbízhatónak. Ennek ellenére az egyeztetési és pótlási munka volumene feltehetően csökkenne illetve meggyorsulna és egyszerűsödne. 76