1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 5. Az összeirás végrehajtása

kérdéscsoportjait /család-, háztartás, aktivitás, segitő családtagok, mezőgazdasági munka/ egyszerűsíteni kell, különben az adatok értékelhetősége, felhasználhatósága csök­kenne a hibás kitöltések miatt. Kérdés, hogy az egyszerűsített kérdőivek adataival fenn­tartható-e a szakmai programok szinvonala vagy óhatatlanul visszafejlődés mutatkozna. A postázó módszer ugyancsak korszerű megoldása az összeirásnak, ennek alapvető fel­tétele egy pontos és teljeskörü cim- és névjegyzék. Ennek birtokában is számolni kell olyan bizonytalansági faktorokkal, hogy a kérdőivek hanyagságból vagy objektiv okok miatt /tartós távollét, betegség, idős kor/, nem érkeznek vissza. A szakmai labilitás ennél a módszernél ugyanugy fennáll, mint az önkitöltésnél. Mindkét módszer előnyeit és hibaforrásait mérlegelve, kedvező megoldásnak egy olyan uj kombinált módszer kialakí­tását tekinthetjük, amely teljeskörü és pontos cimjegyzék alapján postázva juttatná el a kérdőiveket - egy nagyon rövid utasítással - a lakossághoz. A helyi tanácsok munka­társaiból toborzott, jól képzett, viszonylag kis létszámú összeirói apparátus csak azok­ra a cimekre menne ki, ahonnan hiányosan, rosszul kitöltve vagy egyáltalán nem érkeztek vissza a kérdőivek. /Elképzelhető ennek a rendszernek olyan fejlettebb változata, hogy a kérdőivekre a rendelkezésre álló nyilvántartásokból az adatokat előre felvezessék - cim, születési év, bejelentettség, stb. - amelyek a kitöltés során ellenőrizhetők len­nének. / Tekintettel arra, hogy a felvétel nem megismételhető müvelet, bármilyen módszerbeni változtatást nemcsak rendkivül alapos elméleti mérlegelés kell megelőzzön, hanem gya­korlati kipróbálásáról - próbafelvételek - nem lehet eltekinteni. Csak ezeknek a tapasz­talatoknak alapján szabad eldönteni, hogy milyen uj összeirási módszer bevezetése cél­szerű és lehetséges. A kettős lakóhellyel rendelkező személyek összeírásának egyszerűsítéséhez - amit a január 1-i eszmei időpont esetleges módosítása is elősegítene - ugyancsak uj módsze­rek kialakítására volna szükség. Legkézenfekvőbb erre a célra ugyancsak az ÁNH adatbá­zis felhasználása volna. A magyar népszámlálásban a legnagyobb gondot okozó népességcsoport azoknak a szemé­lyeknek a köre, akik kettős lakóhellyel rendelkeznek, és akik a népszámlálás időpontjá­ban nem tartózkodnak lakóhelyükön. Ha az összeirás csak egyirányú volna és a kettős la­kóhelyű személyeket nem mindkét bejelentett lakásukon vennék számba, az összeírásban több százezres kimaradás mutatkozna. Ez a kettős összeirás és az adatlapok egyeztetése, pótlása a feldolgozás kezdetén olyan volumenű többletmunkát jelent, amit a jövőben el kell kerülni vagy legalábbis csökkenteni. Ehhez azonban nemcsak a statisztikai megfi­gyelést, hanem a lakásbejelentés rendszerét is korszerűsíteni kell, aminek előkészíté­séhez az állami népességnyilvántartás tud megfelelő bázist biztosítani. Egyértelműen ez a megoldás sem tökéletes, mert az állampolgárok bejelentkezési kötelezettségüknek nem minden esetben tesznek eleget, ezért az ÁNH adatok sem tekinthetők teljes mértékben meg­bízhatónak. Ennek ellenére az egyeztetési és pótlási munka volumene feltehetően csökkenne illetve meggyorsulna és egyszerűsödne. 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom