1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 4 . Fogalmak

A LAKÁS HELYISÉGEI Szoba : közvetlen természetes megvilágítással és szellőzéssel /ablakkal, ajtóval/ el­2 látott, legalább 4 m alapterületű, alvás vagy nappali tartozkodás céljára szolgálo he­lyiség /háló-, gyermekszoba, ebédlő stb./. A természetes megvilágítás nélküli hall ­alapterületétől függetlenül - egyéb helyiségnek számit. 2 Lakószob a: a 12 m -nél nagyobb alapterületű szoba. /Az előző összeírások "lakószo­2 ba" meghatározása: a 6 m -nél nagyobb alapterületű szoba; kivételt képez a hálófülke, az alkóv, a hall és a személyzeti szoba./ 2 2 Félszob a: a 6 m -nél nagyobb, de 12 m -t meg nem haladó alapterületű szoba. 2 2 Kisszob a: a legalább 4 m , de 6 m -t meg nem haladó alapterületű szoba. Az ajtó nélküli falnyilással a szobához csatlakozó hálófülke /alkóv/ és étkezőrész nem minősül küíön szobának, helyiségnek. Alapterülete a kapcsolódó szoba területéhez tartozik. 2 Konyh a: főzés /esetleg étkezés/ céljára létesitett és használt - legalább 4 m alap­területű, általában közvetlen, természetes megvilágítással, szellőzéssel /ablakkal/ el­látott - helyiség. /A konyhához rendszerint ajtó nélkül csatlakozó étkezőrész, fülke nem számit külön helyiségnek. Alapterülete a konyha területét növeli./ Lakóhelyisé g: a szoba és a konyha együtt. 2 Főzőfülk e: főzés céljára épitett és használt - 4 m -nél kisebb - helyiség /ide tar­tozik a teakonyha, főzőszekrény is/. Fürdőszoba /zuhanyozó, mosdófülke /: a lakás tisztálkodás céljára szolgáló - fürdő­káddal /zuhanyozóval/ és általában egyéb tisztálkodási célt szolgáló berendezéssel, szennyvízelvezető csatornával ellátott - mellékhelyisége. Egyéb helyisége k: a lakáshoz tartozó olyan helyiségek, amelyek a lakás komfortossá­gát és a lakók kényelmét szolgálják és a már felsorolt helyiségek között nem szerepel­2 nek /pl. előszoba, zárt, üvegezett veranda, hall, 4 m -nél kisebb alapterületű szemely­zeti fülke, éléskamra, öltöző-, gardrób fülke, WC helyiség, nyári konyha stb./. KOMFORTOSSÁG A lakások komfortosság szerinti csoportosítása két alapvető szempont figyelembevé­telével történt; mégpedig fürdőszobával /mosdófülkével/ és lakáson belüli, vizöblitéses WC-vel való ellátottság szerint. Ez az egyszerűbb csoportosítás - ami az 1970. évi és korábbi komfortossági adatok összehasonlíthatóságát biztositja - az 1971. évi /1/1971. ÉVM. számú/ lakásrendelettől annyiban tér el, hogy a szoba alapterületét, a főzőhelyiséget, a közművesítést /vil­lany-, vizellátottságot, szennyvízelvezetést/, a fűtési módot és a melegvízellátást, mint járulékos ismérveket figyelmen kivül hagyja. Az adatfelvételi utasitás azonban ezek figyelembevételére közvetett szabályokat tartalmaz. /így pl. "fürdőszoba az általában fürdőkáddal és szennyvízelvezető csatornával ellátott helyiség" stb./ Az összkomfortos és komfortos lakások összevontan, a "komfortos" csoportban szere­pelnek. 9 Népszámlálás 37. 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom