1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 2 . Program

Épitési év, falazat A lakások épitési év szerinti csoportosítása a lakásállomány korösszetételének meg­figyelésére szolgál, s más ismérvekkel egybevetve pedig információt ad a lakások minősé gének jellemzésére, a várható elévülési, tatarozás! igényekre. A nemzetközi ajánlások az épitési év szerinti csoportosításnál javasolják az első világháború előtt, a két világháború között, valamint a második világháború után épült lakások állományának bemutatását, valamint az 1970. évi lakásszámbavételt követő idő­szakra az épitett lakások számának évenkénti részletezését. A hazai gyakorlat követi a nemzetközi ajánlásokat, de kibővült azzal, hogy külön ki mutatja a századforduló előtti - 80 évnél régebbi épitésü, eléggé jelentős állományú ­lakások csoportját, valamint a második világháború utáni és a legutóbbi tiz évben épi­tett lakások állományát. A lakások külső falazatának kérdésénél a KGST és az ENSZ javaslatok mellett az or­szág épitési szokásait, a különböző építőanyagok felhasználásának gyakoriságát és rész­ben az épitési technológiát vette a cenzus figyelembe. Külön csoportot képezett a kézi uton elkészíthető, tartós, úgynevezett hagyományos falazatokból, továbbá a fejlettebb technológiával épitett lakások számbavételét biztosító eljárás. Az ország lakásállomá­nyának még ma is közel egyharmadát kitevő vályoq, sár, döngöltföld külső falazattal ren delkező lakásainál külön kérdés tudakolta a szilárd alapozást, illetve az alapozás hiá­nyát. Lakó- és egyéb helyiségek száma és alapterülete A lakások lakóhelyiségei /szobák és konyhák/, tisztálkodó és egyéb helyiségei szá­mának és alapterületének megfigyelése a lakásállomány összetételének elemzéséhez, a la­kásegységekben élő népesség /háztartások/ lakáskörülményeinek jellemzéséhez, a lakásigé nyek felméréséhez szolgáltat fontos információkat. A KGST és az ENSZ ajánlások szobára vonatkozó fogalmába minden legalább 4 m^ alap­területű és 2 m magasságú, egy felnőtt személy fekhelyének elhelyezésére elegendő, kü­lönálló és fedett hálóhelyiség vagy nappali tartózkodásra használt helyiség /ebédlő, nappali és egyéb szoba/, sőt a legalább ilyen méretű konyha is beletartozik. A hazai lakásügyi jogszabályok figyelembevételével azonban teljesértékü szobának o 2 csak a 12 m^-t meghaladó nagyságú szoba minősíthető, illetve felszobának is csak a 6 m meghaladó alapterületű szoba számit. A nemzetközi és a hazai adatigények kielégítése ér dekében az 1980. évi lakásszámlálásnál a szobák alapterületük m -ben kifejezett nagysá­gával vétettek számba és három szobanagyság szerint kerültek számbavételre. A lakások nagyságára a szobák száma alapján kétféle csoportosítás szolgált. Az első 2 nel minden 4 m -es és annál nagyobb szoba egy szobának minősül; a másodiknál - amely a 2 lakáshelyzet jellemzésére, a hazai épitési gyakorlatnak leginkább megfelel - a 6 m -t meghaladó, úgynevezett félszobánkénti szobaszám szerint sorolták be a lakásokat /ameny­nyiben a lakásnak több 7-12 m-es félszobája van, két félszoba egy szobát kepez, ugyan­2 igy két 4-6 m -es kisszoba vagy a páratlan maradék kisszoba egy félszobának számit/. A lakások nagyságának alapterületük szerinti csoportosításánál - mind a nemzetközi, mind a hazai igények kielégítését tekintve - a legfontosabb, a lakás teljes, lakható alapterületének figyelembevételével történő kategorizálás. Ezenkivül a lakóhelyiségek 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom