1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 2 . Program

fogja, mert az országos rendszer adaptálása feleslegessé teszi a külön foglalkozási jegyzék készítését. E megfontolások alapján kidolgozásra és 1975-ben bevezetésre került a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere /FEOR/. Ez a rendszer biztosítja, hogy közös főcsoportokba, csoportokba kerüljenek az azonos tevékenységi kört képező, azonos munkajelleget megtestesítő foglalkozások, munkakörök, a magyar gyakorlatban először teremtve meg az állománycsoportositás, a foglalkozások és a munkakörök egymásra épülő, egységes rendszerét. A jegyzék rendszere lehetővé teszi a munkavállalók tevékenységének a megfigyelés céljától függő részletes /munkaköri/, illetve összevont /foglalkozási főcsoport;, -csoport, foglalkozás alapján történő/ vizsgálatát. Az 1980. évi népszámlálás foglalkozási témakörre vonatkozó felvétele már az egységes osztályozási rendszerre épült. Ez kedvező feltételeket teremtett a népszámlálásból és más statisztikai adatforrásokból származó információk fogalmi és tartalmi összehangolására. Az egységesítésből származó előnyök fokozott hasznosítása érdekében a foglalkozási témakörre vonatkozó adatfelvételnél mérlegeltük, hogy ne vezessünk-e be a munkáltatók által kitöltött és az összeirandó személyek részére kiadott adatlapot /úgynevezett "Munkáltatói kérdőiv"-et/. Ez lehetővé tette volna, hogy - a népszámlálási adatok és a folyamatos munkaügyi statisztikából nyert megfelelő információk között korábban meglevő jelentős számszerű eltérés a minimálisra csökkenjen , - a népszámlálás foglalkozási, ágazati információinak tartalma megegyezzen a folyamatos munkaügyi statisztika Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerére és az Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerre épülő adatgyűjtésével, - a foglalkozásoknak, illetve a munkaköröknek a népszámlálás során olyan részletezését /a FEOR hatszámjegyes munkaköri bontásának megfelelően/, amire a folyamatos munkaügyi statisztika nem biztosithat alapot. A "Munkáltatói kérdőiv" bevezetése ellen szólt a többletadminisztráció és az ezzel járó szervezési munka, ezért ez - bár szakmai szempontból javasolt volt - nem került elfogadásra. Ezért számolni kellett azzal, hogy a bevalláson alapuló foglalkozási, munkaköri megnevezések nem teszik lehetővé a foglalkozásoknak a FEOR teljes részletessége szerinti feldolgozását. Ezért az 1980. évi népszámlálásnál a FEOR négyszámjegyes rendszerét vettük alapul, amely a tevékenység jellegére, foglalkozási főcsoportokra, csoportokra és ezen belül a foglalkozásokra biztositja a szükséges adatokat, de a hatszámjegyes munkakörökre már nem terjed ki. /A foglalkozási főcsoportokat tekintve a népszámlálásnál annyiban tértünk el a FEOR-tól, hogy nálunk a "Mezőgazdasági fizikai foglalkozások" főcsoportja a mezőgazdasági segédmunkásokat, illetve a mezőgazdasági napszámosokat is tartalmazza, kiemelve az "Egyéb fizikai foglalkozások" főcsoportból. A foglalkozási csoportoknál pedig az orvos és a gyógyszerész foglalkozások a népszámlálásnál összevonásra kerültek./ Az ENSZ népszámlálási irányelveiben azt javasolja, hogy az országok foglalkozási adataikat - a nemzetközi összehasonlitás biztosítása céljából - a Foglalkozások Nemzetközi Osztályozási Rendszere felülvizsgált kiadásával összhangban gyűjtsék be, de ha ez nem i lehetséges, ugy gondoskodni kell, hogy átalakíthatók legyenek az ISCO-ban foglalt csoportokra, legalább kétszámjegyes szintig. Az 1980. évi népszámlálás - a FEOR négyszámjegyes rendszerén alapuló - foglalkozási csoportosítása lényegében lehetővé teszi az öszszehasonlitást mind a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal /ILO/ jelenleg érvényes - 1968-ban 29