1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

FÜGGELÉK A magyar népszámlálások történeti áttekintése - 1. Az 1869-1970. évi népszámlálások története és jellemzői

Tartalmi tekintetben - mint már emiitettük - a házas termékenységi feldolgozások elkészitése, a vállalati statisztika körének kiterjedése s a lakóház- és lakásfeldolgozások továbbépítése jelenti a népszámlálás olyan tágitását, mely a költségvetési korlátozásokat figyelembe véve komoly többletként könyvelhető el. Jelentős visszaesés, hogy 1920-ban a feldolgozás /és ennek következtében a közlés/ az eltartottakat mindössze három részre bontotta /önállók-tisztviselők-egyéb segédszemélyzet eltartottjai/; 1910-ben - legalábbis egyes táblákon - a részletezés megfelelőbb volt. AZ 1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS JELLEMZŐI A korábbi népszámlálásokhoz hasonlóan az 1930. évi népszámlálást is külön törvény, az 1930. évi XXV. törvénycikk rendelte el. A már szinte gyakorlatot képező kapcsolódó adatgyűjtések az 1930. évi népszámlálást is érintették, ugyanis a számlálás a népesség adatainak összeirásán felül ez alkalommal nemcsak "a lakóházak és lakási célt is szolgáló épületek" számbavételére terjedt ki, hanem az önálló iparosokra és önálló kereskedőkre vonatkozó adatoknak a begyűjtésére is /rózsaszinü, illetőleg kékszinü kérdőivek szolgáltak erre a célra/. A 12 évnél idősebb férfinépesség számlálólapjairól - ezen kivül; népességnyilvántartási célból külön - másolati számlálólap is készült /zöldnyomásu/, de erre a közigazgatási, rendészeti és testnevelési célokból szükséges nyomtatványra a számlálóbiztosok csak meghatározott kérdések adatait vezették át. Uj kérdésként szerepelt "az atya foglalkozása", amely - az egyén saját foglalkozásával összevetve - érdekes bepillantás az egyének foglalkozási és társadalmi változásainak kérdésébe. Az állandó lakóhely változása nem uj kérdésként csak más megvilágításban szerepel a kérdőiven, ugyanis az 1914. év közepi, illetve az 1918. október végi lakóhelyét is megkérdezték az összeirttól, melynek válaszaiból a menekültek számára és elhelyezkedésére vártak feleletet. A műveltségi kérdések jelentős változása, hogy első izben kérdezték meg a főiskolát végzettektől, hogy milyen főiskolai oklevelük van. Uj kérdése az 1930. évi számlálólapnak, hogy megkérdezték, hogy eleget tett-e a testnevelési törvényben előirt testgyakorlási kötelezettségének és hogy részesül-e jelenleg testnevelésben. Továbbá azt is megkérdezték, hogy volt-e cserkész és jelenleg cserkész-e, valamint, hogy milyen sportot üz és melyik sportegyesület tagja. Ezek a kérdések egyáltalán nem népszámlálási jellegű kérdések voltak, összefüggtek a kormányzat katonai elképzeléseivel. A foglalkozásra vonatkozó kérdések kiegészültek a szakképzettségre, tanult mesterségre vonatkozó kérdéssel. A népjóléti minisztérium kívánságára uj kérdéscsoport került a kérdőivre, mely a közsegélyben részesülők körülményeit, támogatásának okát tudakolja. A házi gyüjtőiv, mely a hagyományoknak megfelelően a ház- és lakásadatok céljaira szolgál, szintén több uj, különösen közegészségügyi szempontból és a 'lakások modern berendezése szempontjából fontos kérdéssel bővült. Ilyenek: ivóvízellátás módja, a kut távolsága; van-e a házban, illetve lakásban viz-, gáz-, villanyvezeték, valamint a tulajdonos foglalkozásán, vallásán, anyanyelvén, állampolgárságán és állandó lakóhelyén kivül a lakásban való tartózkodás jogcimét is személyenként be kellett irni; igy a családok 259