1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

FÜGGELÉK A magyar népszámlálások történeti áttekintése - 1. Az 1869-1970. évi népszámlálások története és jellemzői

Kimaradt ezen felül a számlálás tartalmi köréből az 1900-ban tett "kisérlet" megismétlése, mely az ipari alkalmazottak munkabérének és munkaidejének, s a kisipari üzemek termelési viszonyainak és felszerelésének megállapítására törekedett és - az indoklás szerint is - szintén "nem kielégitő eredménnyel járt". Viszont nem érinti a törvény az adatgyűjtés körének a választójogi reformmal kapcsolatos adatok tudakolásával való kibővítését. Ezt akkoriban ugy látszik - nem meggyőzően - a számlálólap kérdésköre említést nem érdemlő egyszerű tágitásának tekintették. A helyi munkálatok szervezetét a 2. § a szokásos módon határozta meg; de a résztvevők körébe bevette a felülvizsgálót is. A számlálólap technikai - egyben tartalmi - szempontból legjelentősebb ujitása az volt, hogy az 1910-es számlálás a kérdések még pontosabb megszövegezésén felül a felelet-rovatban véglegesen és elég széles körben rendszeresítette /lényegileg bevezette, egyben általánossá tette/ az előnyomtatott válaszszavakat; az ilyen kérdésekre a megfelelő válaszszó aláhúzásával kellett vála-szolni. Az 1900. évi ujitást, a két alpontos "mi cimen lakik a lakásban" kérdést ezúttal - egészen meggyőző módon - visszahelyezték a házi gyüjtőivre. Viszont a számlálólap első oldalának alsó részére - a népesség stabilitásának vagy vándorhajlamainak "megállapítására" - két uj kérdést iktattak be: az egyik a lakóhelyet /község és vármegye, külföldiektől ország stb. is/ tudakolta, a másik a lakóhelyen tartózkodás, illetőleg ha másutt irták össze, az ott tartózkodás időtartamát /év, hó, nap/. Ez a két kérdés természetesen - adott esetben - a számlálólapoknak a rendes lakóhelyre való átcsoportosítását is előmozdíthatta volna. A nem és a családi állapot kettős kérdéséhez az 1910-es felvétel szerintük legfontosabb és legkorszerűbb újításaként a "Gyermekeinek száma? összesen született: ... ebből életben van: ...." kérdése csatlakozott. Minthogy a cél a házassági termékenység alakulásának e megvilágítása volt, a kérdésre csak a mindkét nembeli házas, özvegy és elvált egyének válaszoltak. Az utasitás a kérdés feltevését a "hazánk egyes részeiben észlelhető egészségtelen állapotokra" való utalással indokolta. Hasonlóan jelentős ujitása az 1910-es állapotfelvételnek, hogy az irás-olvasás tudáson kivül ezúttal a legalább 8-6-4 osztályos középiskolai, illetve 4 vagy 6 osztályos elemi iskolai végzettséget is meg kellett jelölni a megfelelő válaszszavak /osztályszámok/ aláhúzásával. A középiskola jelzett fokozatainak egyikét elvégzők számlálólapján egyébként az elemi iskolai végzettséget és az olvasni-irni tudást sem kellett jelölni. A "volt-e már külföldön" szövegezésű uj kérdéstől kulturális felvilágositásokat is vártak; az idevágó adatokat egyben a visszavándorlási statisztika kiegészítésére Is alkalmasnak Ítélték. Egy további - nem szorosan vett népszámlálási jellegű - kérdőpont tudakolta a férfilakosságtól azt, hogy teljesitettek-e tényleges szolgálatban vagy póttartalékban katonai szolgálatot? Ez a kérdőpont ^z utasitás szerint a népesség egyes osztályainak fizikai "életrevalóságáról" kivánt képet kapni. A főfoglalkozásra /keresetre, hivatalra, állásra/ vonatkozó alapkérdésre nemcsak az aktiv és inaktiv keresők válaszoltak, hanem megfelelő bejegyzéssel /háztartásbeli, középiskolai tanuló stb./ az egész lakosság /csak 6 évnél fiatalabbaknál lehetett a kérdést válaszolatlanul hagyni/. A foglalkozási kérdéscsoporthoz - és lényegileg helyesen - ezúttal is odakapcsolódott az 1900-as számlálás fontos ujitása; a ház- és földtulajdon /bérlet stb./ tudakolása. 254