1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 2 . Program

a népesség iskolarendszerű oktatás keretében lényegileg hány osztályt végzett. Természe­tes, hogy az egyes országok képzési rendjének megfelelően egy-egy osztály elvégzése más és más szintet jelent, mindezek ellenére ez a mutató összehasonlításra alkalmas. Az iskolázottságra vonatkozó kérdéseknél összességében megállapítható, hogy a ma­gyar népszámlálások rendkívül széles spektrumban képesek kimutatni az alsó-, közép- és különösen a felsőfokú végzettségűek adatait. Számos olyan információ áll rendelkezésre, amelyek összeírására sok ország a népszámlálás keretében nem vállalkozik. Talán túlzott a precizitás a múltbeli iskolázottsági adatok megállapítására az ösz­szeirásnál, abból a célból, hogy azok összehasonlíthatók legyenek a mai végzettségekkel. Különösen jellemző ez a felsőfokú végzettségek részletezettségére. A jövőben az ilyen tipusu kérdéseket lényegesen egyszerűsíteni kell, mert gyakorlatilag az adatbevallási hibák az értékelhetőséget veszélyeztetik. Fizikai szakképzettség Az ország műszaki-gazdasági színvonalának fejlettségére utal a szakképzettséggel rendelkezők számának alakulása. Az 1980. évi népszámlálás programjában - a múlthoz ha­sonlóan - szerepelt a fizikai szakképzettségek megfigyelése; a megszerzett szakma jel­lege, a megszerzés módja és éve. A nem fizikai /szellemi/ szakképzettségek teljeskörü felmérésére nem került sor. Ennek alapvető oka, hogy Az iskolarendszerű képzésen tul, igen sokrétű és szerteágazó tanfolyami képzés keretében számos különböző jellegű szel­lemi szakképzettség szerezhető. Ezekről hivatalos nomenklatúra nem áll rendelkezésre, összegyűjtésükre és rendszerbefoglalásukra viszont nem tudtunk vállalkozni. Ebből adó­dóan az 1980. évi népszámlálás - a korábbi gyakorlathoz hasonlóan - csak azokról a szel­lemi szakképzettségekről számol el, amelyek iskolarendszerű oktatás keretében nyerhetők, pl. jogász, orvos, tanár stb. A fizikai szakképzettségekről sem állt rendelkezésre országosan érvényes jegyzék, így a népszámlálást előkészitő munkák részét képezte olyan nomenklatúra kidolgozása, amely magában foglalja a mai szakmunkásképzés keretében szerezhető fizikai szakképzett­ségeket, továbbá - a lehetőségekhez képest - mindazon fizikai szakképzettségeket, ame­lyeket korábban szakmunkásképzés /tanoncképzés/ keretében meg lehetett szerezni. Ezen túlmenően bekerültek a jegyzékbe a szakközépiskolai oktatás keretében nyerhető fizikai szakképzettségek is, valamint - a népszámlálási hagyományok követése céljából - néhány olyan szakma /gépész, mozdonyvezető, traktor-, kombájn-, vontatóvezető, hivatásos gép­járművezető/, amelyről nem szakmunkásbizonyitványt, hanem jogosítványt vagy más iga­zoló okmányt állitanak ki. A "Fizikai Szakképzettségek Rendszeres Jegyzéke" és az azt kiegészítő "Betűrendes Jegyzék" összeállításához az 1970-ben kiadott "Országos Szakmunkásképzési Jegyzék" /OSZJ/ szolgált alapul. A 190 szakmát rendszerező OSZJ-et a népszámlálás előkészítési időszakában felülvizsgálták és korszerűsítették. Számos szakmát összevontak, elhagytak, illetve az uj technológiák alkalmazása miatt uj szakmák oktatását kezdték meg. Az 1978-ban kiadott 128 szakmát tartalmazó uj OSZJ-et a népszámlálási nomenklatúra összeállításánál nem volt célszerű figyelembe venni, mivel az uj rendszerű, zömében ösz­szevontabb szakmunkásképzés 1980. szeptemberétől indult, tehát a felvételt megelőző idő­szakban kiadott szakmunkásbizonyitványok még a régi rendszernek feleltek meg. 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom