1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 2 . Program

A feldolgozási program összeállításánál figyelembe vett főbb szempontok lényegileg megegyeztek az ENSZ javaslatával. Az ország egészét érintő és helyi szükségleteket meghatározó igények megállapításá­nál - ez vonatkozik a közlési terv kialakítására is - a legszorosabb együttműködés ala­kult ki az Országos Tervhivatallal, a Munkaügyi Minisztériummal és a Pénzügyminiszté­riummal, továbbá a lakás- és épületösszeirás vonatkozásában az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériummal. A területi igények minél szélesebb körű felmérése céljából a program összeállításának meghatározásában részt vett a Minisztertanács Tanácsi Hivatala. A fenti szerveken kivül - ismerve a népszámlálási adatok felhasználóit - természetesen kikérték a különböző tudományos intézetek, egyetemi tanszékek, tervező intézetek véle­ményét is, koordinálva a programot a Statisztikai Hivatal társfőosztályaival. KGST ÉS ENSZ AJÁNLÁSOK FIGYELEMBEVÉTELE A népszámlálás programja figyelembe vette az ENSZ és a KGST javaslatait. A KGST Statisztikai Állandó Bizottsága 1975 végén Moszkvában tartott ülésén tárgyalta: "Az el­következendő népszámlálás és lakásösszeírások programja és minimális programja" - "téma keretében a következő kérdéseket: - a népszámlálás eszmei időpontja - a népszámlálás programja és tematikája - a feldolgozás technikai kérdései - a feldolgozás módja Az eszmei időpontra vonatkozóan a magyar gyakorlatnak megfelelően az a döntés szü­letett, hogy 1980. január 1-én /0-val végződő év/ kerüljön a népszámlálás végrehajtásra, ami az európai statisztikusok értekezletén elfogadott irányelvekkel azonos, melyek sze­rint az európai régióban a népszámlálásokat 1980 körül kell megtartani. A népesség és lakásösszeírás végrehajtásához az ENSZ öt összeirási egység /kérdőiv/ használatát javasolja: - személy - magánháztartás - család - épület - lakás Az "ENSZ csoportosítás a gyakorlatban országonként eltérő. Egyes országok - főként a nagy népességszámuak - elsősorban annak érdekében, hogy rövid határidővel tudják el­végezni a népesség összeírását, a lakásszámlálást külön felvétellel hajtják végre. Elő­fordul az is, hogy a személyek számlálását megosztják személyi és foglalkozási össze­írásra, néha még akkor is, ha a felvétel egy kérdőiven történik. Sok helyen a háztar­tás- és családösszeirást a lakásszámlálással kötik egybe. A magyar gyakorlatban a személyi és a lakásösszeírást egyidejűleg hajtják végre. A háztartásra és családra vonatkozó információkat - néhány kiegészítő\ismérv felhaszná­lásával - a személyi adatokból, az épület jellemző ismérveit pedig a lakásösszeírás adataiból állitják elő. Ez azonban csak technikai eltérést jelent, alapjaiban már mind a közlésnél, mind a feldolgozásnál személyi, háztartás-család, valamint lakás- és épü­letadatok jelennek meg. A mai gyakorlat egyre inkább igényli az információk komplex fel­15

Next

/
Oldalképek
Tartalom