1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 1. Előkészítés

Próbafelvételek Az 1980. évi népszámlálást 1977 decemberében és 1978 januárjában próbaösszeirás előzte meg. A számlálást közel fele-fele arányban az ELAR I. 0,3 %-os minta alapján, illetve Tolna megye Tamási járásának 15 községében végezték, összességében 22 599 lakás, 64 025 személy összeírására került sor. A próbaszámlálás célja volt ellenőrizni, hogy a kialakított szervezési irányelvek megfelelőek-e gyakorlatban. Legfontosabb feladata pedig a népszámlálás programjának, tematikájának gyakorlati felülvizsgálata. Ennek keretében az utca- házszámjegyzékek elkészítésének, a számlálókörzetek kialakításának, a számlálóbiztosok és felülvizsgálók toborzásának és kijelölésének lehetőségeiről, az oktatásokról, a tanácsi és a területi KSH szervek együttműködési készségéről gyűjtöttek tapasztalatokat. E mellett a gyakorlatban kipróbálták a kérdőiveket, vizsgálták, hogy azok a felvételi utasitással összhangban vannak-e és kielégitik-e az 1980. évi népszámlálás követelmény-rendszerét. A korábbi népszámlálásoknál a végrehajtás előtt egy-két évvel kérték - az ide vonatkozó rendelkezések alapján -, hogy a tanácsok nevezzék el a névtelen utcákat, gondoskodjanak a számozatlan épületek beszámozásáról. Ezek a feladatok ugyan függetlenek a népszámlálástól - és azokat folyamatosan kell végezni -, de enélkül a népszámlálás nem tudja megfelelően elkészíteni az utca- és házszámjegyzékeket, illetve kialakítani a számlálókörzeteket. A szervezési elvek figyelembe vették a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének az 1/1976. /III.15./ MTTH számú rendelkezését e munkák folyamatos elvégzéséről, amelynek alapján várható volt, hogy a népszámlálás előtt nem kell kampányszerűen gondoskodni a feladat végrehajtásáról. Cél volt, hogy a számlálókörzetek jelentős részének körzethatárai megegyezzenek az 1970. évi népszámláláséval, ezzel biztositva a maximális összehasonlíthatóságot. A Tamási járásban az országos átlaghoz képest viszonylag kevés volt a változás /szanálás, uj épitkezés/, mégis nagyon sok körzetnél uj határokat kellett megállapítani. 1980-ra tehát számolni kellett azzal, hogy a számlálókörzetek jelentős részének határait a fenti okokból - különösen a nagyobb településeken és főleg a városokban - meg kell változtatni. Ezen kivül a körzetesítésnél mindig figyelembe kellett venni az adott település városrendezési, fejlesztési koncepcióit, amelyek 10 év alatt ugyancsak jelentősen megváltoztak és értelemszerűen befolyásolták a számlálókörzetek, városrendezési körzetek és alkerületek határait. Az OFTH tájékoztatása szerint az elmúlt tiz év alatt jelentős fejlődés következett be a térképellátás tekintetében. A Tamási járásban szerzett tapasztalatok arra utaltak, hogy ez a fejlődés még nem kielégitő, ezért 1978-ban megyénként tájékozódni, illetve intézkedni kellett, hogy 1979-re a tanácsok a népszámláláshoz elengedhetetlenül szükséges térképekkel rendelkezzenek . Már az 1970. évi népszámlálásnál is problémát okozott a megfelelő számú és képzettségű számlálóbiztos, felülvizsgáló biztositása. A számlálóbiztosok és felülvizsgálók között megyénként jelentősen eltért a pedagógusok aránya, és megállapítható volt az is, hogy összességében népszámlálásról népszámlálásra számuk és arányuk nagymértékben csökkent . Az 1980. évi elképzelés az volt, hogy a számlálóbiztosok nagy része a tanácsi apparátus dolgozóiból kerüljön ki. A szükséges létszámot nyugdijas pedagógusok, értelmiségiek, háztartásbeliek, megfelelően kvalifikált női munkaerők toborzásával kívánták biz10