1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 36. Összefoglaló adatok (1984)

X. A LAKÓTELEPEK NÉPESSÉGÉNEK, LAKÁSAINAK ÉS LAKÓHÁZAINAK SAJÁTOSSÁGAI

A lakások alapterületének megoszlásából is következik, hogy az egy lakásra jutó alapterület a lakótelepeken kisebb, mint másutt. A lakótelepi lakások átlagos alapte2 rülete Budapesten 51, a vidéki városokban 52 m . /A nem lakótelepi lakásoknál ez 54 és 60 m

2./ 2 2 Egy lakóra a lakótelepeken 16 m , a nem lakótelepeken 20 m lakásalapterület jut. A lakótelepeken az 1 és a 2 fő által lakott lakások aránya alacsonyabb, a 3 és a 4 fő által lakottaké pedig magasabb, mint a nem lakótelepi lakások esetében. A lakótelepi lakott lakásállomány 53 %-a állami tulajdonu bérlakás/28 %-a lakásszövetkezeti lakás, 17 %-a társasházi öröklakás, 2 %-a pedig családi házban levő lakás. Az 50-es években a lakótelepeken - kevés kivétellel - állami tulajdonu bérlakások épültek. Ezek aránya a 60-as években mintegy 60 %-ra csökkent, a 70-es években pedig tovább mérséklődött, 43-44 %-ra. Az állami tulajdonu lakások arányának csökkenésével egyidejűleg kezdetben a szövetkezeti lakások aránya nőtt, a 60-as években 31 %-ra. A 70-es években ez nem változott, jelentős viszont már ebben az időszakban a társasházi és öröklakások aránya /25 %/. Az összeirás időpontjában az ország állami tulajdonu lakásállományának 32 %-át, a szövetkezeti lakások 83 %-át, a társasházi lakásoknak 44 %-át lakótelepi lakások tették ki. A városokban a lakótelepi lakások gyakorlatilag mind komfortosak, a nem lakótelepi lakásoknak viszont csak 58 %-a. A vidéki városokban a hagyományos városrészek lakásainak 36 %-ában, Budapesten 24 %-ából hiányzik a komfort. Villany, vezetékes viz, fürdőszoba vagy zuhanyzó, vizöblitéses WC minden lakótelepi lakásban van, és be vannak kapcsolva a csatornahálózatba, a szervezett szemételszállitásba is. A lakótelepi lakások felszereltsége csak a hálózati gázellátást illetően nem teljes, ami abból adódik, hogy a gázhálózatot még nem épitették ki mindenütt. A lakótelepi lakások azonban e vonatkozásban is kedvezőbb helyzetben vannak. A vidéki városokban a lakótelepi lakások 70 %-a, a többi lakásnak pedig mindössze 21 %-a rendelkezik hálózati gázzal. A palackgáz elterjedése a városok lakótelepi és nem lakótelepi háztartásainak a gázellátását nagyjából kiegyenlítette. A lakótelepi és a többi lakás fűtése alapvetően különbözik egymástól: az előbbiekben a központosított, az utóbbiakban az egyedi fűtés van túlsúlyban. A lakótelepeken a központosított fűtésen belül is megkülönböztetett szerepet kapott a távfűtés: a városok lakótelepi lakásainak 2/3-ában ilyen rendszerű a fűtés. 188